Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 9. szám - Fehér Zoltán: „Ég az ingem, Föld süvegem” (Hagyományos népi műveltségünk a magyar folklorizmus alapjai)
61 Ezek után igazat adhatok annak az interneten megjelent írásnak, 38 miszerint az illető „rosszul tudta” a gyermekmondókát, a csigabiga-csalogatót. A gyermekdal országosan ismert. (A csiga is hátán hordja a házát.) Csiga-biga, gyere ki Ég a házad ideki. 39 Így kellett volna mondani, valamikor talán így is mondták: Csiga-biga, gyere ki, Az ég a házad, gyere ki. Az „ég” szavunk ugyanis azonos alakú szó, éppúgy, mint például a „sír” vagy a „nyom”. Egyszer főnévként, máskor igeként használjuk. Az ötletadó úgy érzi, eredetileg főnévként mondták, a mennyet értették rajta. S ha ez igaz, mert varázsszöveg lehetett valószínűleg, akkor érthető a folytatása is. Kapsz tejet-vajat, Holnapra is marad. 40 Mai felfogásunk szerint értelmetlen énekkel csalogatni a csigát, hogy csontházát az égi házzal cserélje fel. A szómágia „virágzása” idején azonban ez magától értetődő volt. Szerintem ez a gyermekmondóka gyógyító varázsszöveg, ráolvasás lehetett egykor. A csiga mozgása során ugyanis testéből valami ragacsos anyagot bocsát ki, s ezt gyógyításra használták. Bátyán a csiga „nyálával” tyúkszemet gyógyítottak. Ha a határban jársz, fű között, ha véletlenül találsz csigát, akkor a tyúkszemet jól kiáztatni, és azzal csiganyállal bekenyni, jól rákenyni, lekötni éccakára. És ezt többször megismételni legalább négyszer-ötször. A csigát a melegágyba tettem. 41 Ha azonban a csigabiga begubózott a házába, nem tapadt a beteg emberi testre, nem bocsátott ki gyógyító váladékot magából, ezért kellett a ráolvasás ígéreteivel erre rábírni. Az sem mindegy, hogy az égi házon kívül mit ígérnek neki. Tejet s vajat. A tej (és minden tejtermék) ugyanis a hiedelemvilágban szereplő gyógyító, életet adó tej-folyóból, tej-tóból származik. Ezek pedig a világ közepén (köldökén) álló világfából erednek. Varázserőt tulajdonítottak neki. Innen származik hazánk epiteton ornánsza, a „tejjel-mézzel folyó Kánaán”. 42 Gyimesi csángó hiedelemmondában a vadleány nevű természeti démon, mikor tejjel kínálják, ezt a ráolvasást mondja: Tej, tej, tej, te, mindenkinek anyja / de az én kicsikémnek ki ad? 43 A Kalocsai Sárköz Vajas-foka és a Csallóköz Vajasa – szerintem – nem a „vájás” szóból ered, mint azt sokan vallják, hanem a tejtermék „vaj” szóból, ami szintén szerepet kap a népi 38 Facebook 2018. november 15. Gyenge Anett írása. Szerintem az „az” névelő nélkül is úgy kellett érteni. 39 Magyar Népzene Tára I. 1951. 40 Magyar Népzene Tára 1951, 28., 58., 249., 250., 741., 114., 115., 27., 96. Az „í”-ző nyelvjárású területeken az „ég” „íg”-nek hangzik. Borsai Ilona – Kovács Ágnes 1976. 80–83. A közölt csigacsalogatók csak gyermekjátékként szerepelnek. Sehol nem említik gyógyító célú felhasználásukat. A gyógyító varázsszer megszerzésekor énekelt dalocskából gyermekjátékdal lett. Az idézett kezdet után kínzásokkal vagy a tatárokkal fenyegetik a csigát. 41 Fehér Zoltán, 1975, 1245. 42 Berze Nagy János, 1958, 305–310. 43 Salamon Anikó, é. n. 134.
