Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
II. KÖZLEMÉNYEK - Debreczeni-Droppán Béla: „Egy ember, aki maga csinálta meg a síremlékét...". Hieronymi Károly temetése a Nemzeti Múzeumból
járóságának új szervezete, a törvényhatósági tisztviselők fizetésének rendezése, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Belügyminiszteri éveinek eredményeként említették később az 1893 nyarán kitört nagy kolerajárvány elleni sikeres fellépést, tudni illik, hogy a járványt az ő körültekintő, erélyes intézkedésével sikerült elfojtani. 1895 januárjában aztán megvált a posztjától, visszavonult az aktív politizálástól, hogy a vízügy és a vasutak ügyének szakmai részleteivel foglalkozhasson. Több jelentős munkája is ezekben az években látott napvüágot. Publikációs tevékenysége mellett az Agrár és Járadékbank elnöke lett az ekkor már kiváló közgazdászként is számon tartott Hieronymi. E bank élén különösen a filoxéra által elpusztított szőlőterületek újratelepítésén fáradozott, jelentős eredménnyel. 1903-ban aztán ismét visszatért a politikához, amikor Ferenc József miniszterré nevezte ki. És bár a Tisza-kabinet, amelyben részt vett, 1905-ben lemondásra kényszerült, a politikai életből ekkor már nem távozott, hanem a Nemzeti Társaskör egyik oszlopos tagjaként készítette elő a jobboldal (a Nemzeti Munkapárt) újbóli kormányra jutását, amely 1910-ben történt meg. Ekkor ismét megkapta a kereskedelmi tárcát. A Khuen-Héderváry kormányt azonban már nem sokáig erősítette, mert a következő évben, 75 éves korában (viszonylag) váratlanul elhunyt/ (2. kép) Betegsége és halála Hieronymi Károly végzetessé váló betegsége 1911. április 20-a körül kezdődött, s egy idő után ágyba döntötte. Állapota súlyosbodását látva háziorvosa, Bálint Rezső a neves orvos- professzort, Korányi Sándor bárót (1866-1944) is kihívta betegéhez, aki megállapította nála az erős influenzát, ugyanakkor észrevette a mellhártyagyulladás kezdődő tüneteit is. A testi baj mellé később lelki is társult, hiszen felesége is megbetegedett, influenzás lett és egy Berlinből érkező hír is teljesen lesújtotta: április 28-án meghalt 38 éves lánya, Blanka (Harkányi Béla báró, neves csillagász, akadémikus felesége). Hieronymi Döbrentei u. 8. sz. alatti házában feküdt, állapota folyamatosan romlott, és amikor tüdőgyulladás is fellépett nála, egy nagyobb orvosi konzíliumot hívtak össze. Május 4-én betegágyánál már négy orvos tanácskozott: Bálint Rezső és Korányi Sándor mellett utóbbi édesapja, Frigyes (1828-1913), aki korábban Jókai halottas ágyánál állt, valamint Edmund von Neusser (1852-1912) híres osztrák orvostanár, aki még előző nap Bécsből expresszvonattal érkezett. A konzílium után az említett orvosok egy hivatalos közleményt adtak ki Hieronymi állapotáról, amelyet súlyosnak tartottak, de nem reménytelennek. Délután 3 óra tájban aztán a miniszter rosszabbul lett, folyamatosan mellette levő háziorvosa észlelte, hogy a légzése megnehezül, és az érverése kihagy. Ekkor újra hívták Korányi Sándort, aki már nem tudott segíteni a mindvégig eszméleténél lévő Hieronymin. Amikor az állapota végzetesre fordult a család elhívta hozzá Leimetter János tabáni plébánost, aki feladta neki az utolsó 2 2 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. kötet. Bp., 1896. 869-872.; Hieronymi Károly. In: Új Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Markó László. 3. kötet. Bp., 2002. 276-277.; Cs. H.\ Hieronymi Károly 1836-1911. Budapesti Szemle 146. (1911) 449-452.; Hieronymi Károly t. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 45. (1911) 19. sz. 249.; Hieronymi Károly. (1836- 1911.). Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 45. (1911) 20. sz. 265-276.; Hieronymi Károly 1836-1911. Vasárnapi Újság 58. (1911) 20. sz. május 14. 393-394.; Tisza István: Hieronymi Károlyról. Magyar Figyelő 1. (1911) 10. sz. május 16.265-270. 155
