Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Szabó Dóra Andrea: Pulszky Ferenc alakja a Nemzeti Múzeumban és tudományos, kulturális berkekben - az élclapok tükrében
Egy másik történetben Pulszky alelnökként vesz részt az országos képzőművészeti tanács első ülésén a Nemzeti Múzeumban.46 47 48 49 50 51 Az ülést a tanács elnöke, Waldstein gróf nyitja meg, aki szerint a képzőművészet, azon belül az építészet, a szobrászat és a festészet gyenge lábon áll Magyarországon. Az ülésen részt vesz a magyar művészvilág számos kiemelkedő egyénisége (Ipolyi Arnold, Barabás Miklós, Than Mór, Engel József, Keleti Gusztáv, Ligeti Antal, Ráth György, Havas Sándor, Zichy Jenő, Steindl Imre, Henszlmann Imre, Greguss Ágost), akik mind a saját szakterületük létjogosultságát és érdekeit tartják szem előtt, valamint képtelen ötletekkel állnak elő a művészet támogatására. Ligeti Antal4 például egy régebbi indítványát hozza fel újra: „a muzeum képtárába minden magyarországi művész helyben és a túlvilágból legalább arczképét örök emlékre beküldeni köteleztessék, a mely indítványra Pulszky gúnyosan mosolyog, mire Ligeti az előtte mosolygó nézetéhez csatlakozik, s kijelenti, hogy ő tulajdonképen csak a már meglevőknek a muzeum képtárából való kiküszöbölését czélozta."46 A további hozzászólásokat hallgatva Pulszky egy idő után türelmét vesztve közbekiált, hogy az mind bolondság, amit előtte összehordtak: „Műtörténelmet nem kell írni, kivált a hol a tárgy nincs. (Ipolyi elszörnyülködik és keresztet vet magára.) Műtörténelmet csinálni kell [...] Különben is már benne vagyunk. Vagy nem hozattunk-e már mázsaszámra classicus gipszeket a múzeumba? [...] Pulszky emelt hangon folytatja - »és ha épen írott hazai műtörténelem kell a nemzetnek, nem volt-e megírva minden lapjainkban, hogy a classicus gipszeket a múzeumban a viadort, a farnese bikát s a miloi Vénust tehetséges fiatal szobrásznuk Kugler Ferencz Pál készítette, a mely fontos műtörténelmi fölfedezés a külföldön a legjobb hatást idézte elő?«" Ebben a történetben is a jeles személyek, jelen esetben képzőművészek kifigurázása a legszembetűnőbb. Az előző történethez hasonlóan mindenki hozza a neki tulajdonított magatartást, és jellemzően szólal fel a saját területét illetően. Pulszky gúnyos mosolygására máshol is van példa, ezzel azt jelezhetik az írók, hogy a vele szembekerülőkre gyakran mosolygott gúnyosan, amellyel rábírhatta őket véleményük megváltoztatására. Emellett humorosan Pulszky szájába adják, hogy mázsaszámra hozatott gipszöntvényeket a Nemzeti Múzeumba. Az 1870-es évek elején valóban számos öntvényt rendelt külföldről, azonban az élclap a számokat illetően enyhén szólva túloz. 0 1877. január elsején tartotta alakuló ülését a Petőfi-társaság, amelynek elnöki székét Jókai Mór foglalta el. Az ülésen többek között Pulszky Ferenc is felszólalt, Petőfi és a kritika a negyvenes években címmel tartott előadást.61 Az esemény a Borsszem Jankóba is be46 Az orsz. képzömüv. tanács első ülése a múzeumban. Borsszem Jankó 4. (1871) 186. sz. július 23. 846-847. 846. 47 Ligeti Antal (1823-1890) kereskedőként kezdte pályáját, majd 1845-ben Itáliában Markó Károlynál festeni tanult. Ezután Palesztinába és a Közel-Keletre utazott. 1861-ben hazatérve kinevezték az MNM képtárának őrévé. (Magyar Életrajzi Lexikon. II. L-Z. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Bp„ 1969.72.) 48 Az orsz. képzömüv. tanács első ülése i. m. 846-847. 49 Uo. 847. 50 A gipszöntvények beszerzéséről 1. Szentesi E. i. m. 51 A „Petőfi-társaság" első gyűlése. Vasárnapi Újság 24. (1877) 1. sz. január 7.10-11.10. 87
