Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Szabó Dóra Andrea: Pulszky Ferenc alakja a Nemzeti Múzeumban és tudományos, kulturális berkekben - az élclapok tükrében

előtt a magyar küldöttség, amelyet Pulszky Ferenc és Xantus János vezet, és szeretnék megvenni a múmiákat:

„(A küldöttség élén csakugyan Pulszky és Xanthus állnak. Hátrább Römer FL, a kis Hampl, a kisebb Franki, leghátul duzzogva Henszelmann. Miért nem ő vezeti a küldöttséget, midőn két negyvennyolczas múmia kiváltásáról s Magyarhonba átviteléről van szó!)

Pulszky (ünnepélyesen fél lábra állva.) Fölséges zultán, marhája az igazságnak, bivalyborja a méltánynak, fénye a zanzibári dynastiának! Messze földről jövünk, hogy ezen, általad a mumificatio költséges halálával kivégzett áldozatokat, a magyar tudományosság nevében reclamáljuk, meghozván neked érettök a váltságdíjat, tizezer magyar-osztrák pénzt vagyis piczulát.

(A zultán beléegyez s Pulszky és Xanthus boldogan veszik át a két múmiát. Están mosolyog, Sanyi meg, mintha egyszerre jótékony meleg futna végig kitömött tagjain, akár sirhatna örömében, hogy nem fog idegen földön, idegen purdék csúfjára, távol a hazai pinczéktől elsenyvedni, feledésbe sülyedni.)"1

A történetben megjelennek a múzeumi szakma legfontosabb szereplői, akik gyakran szerepelnek Pulszky társaiként az élclapbeli történetekben és karikatúrákon - csakúgy, mint ahogy a való életben is közeli munkatársak voltak: Henszlmann Imre, Rómer Flóris vagy éppen Xantus János. A történethez mellékelt karikatúra is Xantust és Pulszkyt ábrázolja, amint Xantus hóna alá kapja Sanyi és Estan múmiáját, és mindketten nagyon örülnek az új szerzeményeknek.

Szintén jó példa Pulszky múmiákkal való ábrázolására a Borsszem Jankó 1876. március 5-i száma, amelyben a tavaszi árvíz kapcsán, az Árvízi képek című rovatban jelenik meg az alakja. A karikatúra számos közszereplőt bemutat, amint valamit vagy valakit kiment az árvízből: Apponyi Albert nyakában Liszt Ferenc ül, Pulszky Ágost politikai elvtársát, Szilágyi Dezsőt menti, míg Pulszky Ferenc hősies helytállással, az elemekkel folytatott harcban (mentés közben kalapját lefújja a szél) egy szarkofágot cipel.0 (3-4. kép)

Pulszky múmiákkal való ábrázolására az utolsó példát az Üstökös szolgáltatja, amely 1876. szeptember 9-én közölt karikatúrát Budapest régiségeiről az őstörténeti kongresz- szus kapcsán. A négy képen Trefort Ágoston, Pulszky Ferenc, Rómer Flóris és Kakas Mártonmutatja be a látogatóknak a régiségeket. Trefort a leromlott állapotú egyetemi könyvtárat, Rómer az ősnyomtatványokat (amelyek nem is olyan ősiek) mutatja meg nekik, míg Kakas Márton italozásra invitálja őket. Pulszky Ferenc olyan múmiákat mutat az érdeklődőknek, akik még a képviselőház élő tagjai (mint például a jobb oldalon álló Sennyey Pál báró, aki egyébként tíz évvel fiatalabb Pulszkynál), de már régieknek számítanak. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy koruk miatt nem szabad hozzájuk érni, mert összeesnek/2 Ez a kép is az élclapok egyik karikatúrában kifejezett kritikája a politikai életről. 19 20 21 22

19 Están és Sanyi i. m. 4-5.

20 Árvízi képek. - Ki mit sietett megmenteni. Borsszem Jankó 9. (1876) 426. sz. március 5. 6-7.

21 Kakas Márton a sajtóban több helyen is megjelenő fiktív alak, aki valójában Jókai Mór személyét takarja.

22 Budapest régiségei. (Bemutatva a préhistoriens congressus tagjainak). Üstökös 19. (1876) 37. sz. szeptember 9.435.

79