Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Fekete Krisztián: Ötvösök az 1862. évi Adressbuchban
ter Trencsénben. Elképzelhető, hogy várost váltott, vagy az adatközlés helyszíne téves. Jegyét Kőszeghy ismertette egy tóramutatóról a hunfalvai izraelita közösség tulajdonaként. (339. kép) A kérdés mindenesetre tisztázásra vár, amihez további tárgyak előkerülése szükséges. Rimaszombat (340. kép) 340. kép Rimaszombat próbajegye, 1830 körül (A szerző felvétele) A rimaszombati ötvös céhről Mihalik Sándor írt 1919-ben összefoglalót. Az Adressbuch készítője három mestert ismert a városból. Paul Libay 1814-15 között nagybátyjánál, Libay Sámuelnél inaskodott. 1829-ben iktatták be a rimaszombati ötvöscéhbe mesterként. s Kőszeghy K.1899 számú jegyét ismerte a rimaszombati plébániatemplom feszületéről, az osgyáni evangélikus templom ostyatartó szelencéjéről, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagító kávéskanálról. (341. kép) Ettől leginkább kontúrjában, valamint a kezdő karakter ösz- szevont PL betűiben tér el az következő jegy, amely egy budapesti magángyűjtemény kiskanaláról ismert. (342. kép) Egy budapesti árverésen került magántulajdonba egy másik mesterjeggyel jelzett csemegés tálka. ^ (343. kép) Ugyanez a jegy szerepel benne, és tulajdonosi monogramja alapján eredetileg összetartozott egy másik magángyűjtemény cukorcsipeszével. Rimaszombati próbajegy mellett szerepel, és szintén Libay Pál használhatta egy budapesti magángyűjtemény merőkanalában található mesterjegyet, (344. kép) ahogy az ennek fordított betűjeléből álló jegyet is. (345. kép) Utolsó említett adatunk működésére 1866. 342 343 344 341. kép Paul Libay mesterjegye (Kőszeghy Elemér után) 342-345. kép Paul Libay mesterjegye, publikálatlan (A szerző felvétele) Josef Szentpétery (Szentpétery József) talán csak névrokona volt a híres pesti ötvös mesternek. A források szerint 1831. szeptember 1-én lett a besztercebányai ötvöscéh Losoncon dolgozó kültagjának, Keller Dánielnek az inasa. 1835. október 24-én szabadították fel. 1840-ben iktatták be céhbe mesterként, ez alkalommal 5 forintot fizetett be a céhkasz- szába, mivel a vándoréveket nem töltötte ki. Remekként ékszereket, és egy cukorszórót 384 385 386 384 Mihalik Sándor: A rimaszombati ötvösczéh. Bp., 1919. 385 Uo. 93. 386 BAV 63. Művészeti aukdó (2013. november 12-14.) 615. Rimaszombati empire csemegéstálka. Ezüst, 194 g. Trébelt, kerek talpon ívelt, gyűrűs szár rajta öblös tálka, áttört levéldíszes peremmel (javított). Egyik levélen tulajdonosi monogram. Felső peremén jelzett: Rimaszombat, 1830 körül, Paulus Libay. Kőszeghy: 1876 variáns. M.: 10 cm. írod.: Művészettörténeti Értesítő 2013. Grotte András: Kísérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására XIV., 74. oldal 199
