Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
II. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Az eseményképtől a riportfotóig. A fotográfia a képes sajtóban az 1880-as és 1900-as évek között
a művészeti élet szereplői, majd egyre inkább a politikusok is éltek a képek ismertséget, népszerűséget, imázst formáló képességével, s a fotográfia megszületése alapvető hatással bírt ennek lehetőségeire, majd a pillanatkép és a kezdetben az amatőr fotográfusok gyakorolta meglepetés következtében az 1890-es években már megjelent a csírája annak a jelenségnek is, melynek következtében a közszereplők befolyása saját imázsuk formálására csökkenni fog. A fénykép az 1860-as években megismertette a képes lapok olvasóit a neves emberek hiteles arcképével, az 1890-es évektől pedig már a hírességek egyetértésével behatolt privát szférájukba, bemutatta otthonukat, családtagjaikat, kedvenc tevékenységük közben ábrázolta őket. „Ha nagy embereinket igazán ismerni akarjuk, nem csak köz- szereplésüket kell tekintenünk;... hanem be kell pillantanunk magánéletükbe is" - írta a Szilágyi Dezső betegségéről és haláláról beszámoló, fényképekkel illusztrált cikkében a Vasárnapi Újság.1' Szaporodtak a művészeket műtermükben, írókat íróasztaluknál ábrázoló felvételek.1 *’ Wekerle Sándort dánosi kertjében,1 ' Jókai Mórt munka közben,10B Széli Kálmán titkárával rátóti kastélya teraszán, aktákkal megrakott asztalánál ülve" örökítette meg a fényképezőgép. (37. kép) A politikusokat, művészeket otthonukban, irodájukban, műtermükben bemutató fényképek részben már előre tervezett riportokhoz kapcsolódtak. 1901-ben a Vasárnapi Újság sorozatot indított nyaraló politikusokról, amit az első cikk írója, Mikszáth Kálmán azzal magyarázott, hogy a lapok szerkesztését az események dirigálják, a lapszerkesztő semmit nem készíthet előre, ami nem baj, mikor események vannak, de „nehéz a szerkesztés a holt idényben, mikor nincsenek események, de képeknek róluk mégis lenni kell.""" A fénykép a szerkesztést befolyásoló tényezővé vált. A beállított, műtermi felvételek után a meglepetésszerűen készült pillanatfelvételek azonban már nem csak a hírek szereplőinek vonásait, de karakteréről árulkodó mozdulatait, arcjátékát, hétköznapi öltözékét is megismertették az olvasókkal. A képviselők bemutatásához már nem csak műtermi portrét, hanem pillanatképet is igénybe vett a Vasárnapi Újság. 1902 végén arról tájékoztatta a szerkesztő az olvasókat, hogy a hat részben közölt, egyenként hatvan portréból álló képviselői csoportképen kívül „képviselőházból való jelenetes" képről és pillanatképekből is megismerhették a honatyák .. ni vonásait. 105 106 107 108 109 110 111 105 Szemere Attila: Emlékezés Szilágyi Dezsőre. Vasárnapi Újság 48. (1901) 32. sz. augusztus 11. 509-511. 509. 106 Pl. Lyka Károly. Magyar írók otthonukban. Az Uj Idők számára fényképezte Békéi Ödön. Uj Idők 10. (1904) 16. sz. április 17. 368. 107 Wekerle miniszterelnök dánosi kertjében. Weber Tibor pillanatnyi fényképei után. Vasárnapi Újság 40. (1893) 35. sz. augusztus 27.585. 108 Jókai Mór munka közben, [név nélkül], Uj Idők 10. (1904) 20. sz. május 15.463. 109 Széli Kálmán miniszterelnök Hazay István miniszteri titkárral a rátóti kastély verandáján. Vasárnapi Újság 48. (1901) 36. sz. szeptember 8.573.; MNM TF, ltsz.: 168-1958. 110 -th -n [Mikszáth Kálmán]: Államférfiak nyári pihenése. Vasárnapi Újság 48. (1901) 36. sz. szeptember 8. 573-575.573. 111 [Szerkesztői megjegyzés] Vasárnapi Újság 49. (1902) 50. sz. december 14. 817. 252
