Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Kolba Judit: A megújult Gyöngyösi Kincstár
hogy az Oltáriszentségnek nincs ünnepe az egyházi évben. Julianna továbbította álmát IV. Orbán pápának, aki rövidesen elrendelte, hogy nagy fényességgel ünnepeljék meg az Űrnapját. Természetesen ehhez az ünnephez egy méltó, reprezentatív liturgikus tárgyat kellett alkotni az Oltáriszentség számára, így automatikusan adódott a század legpompásabb építményének, a gótikus székesegyháznak másolása. A tornyokkal, fiálékkal, öntött szobrocskákkal, a szekrényke közepén a szentostya tartására szolgáló, félhold alakú lunulával díszített gótikus úrmutató alakja fennmaradt egészen a 17. század végéig. Ebből a nagyon díszes formából, a sok apró részlet sérülékenysége miatt kevés maradt meg. Ezeknek egyik legcsodálatosabb emléke a Gyöngyösi Kincstár úrmutatója. (4. kép) A nagy gótikus úrmutató újabb talányt jelent. Ezt a 15. század végi remeket ugyanis nem tudjuk, hol készítették. További sorsára az 1633-ban Gyöngyösre költözött jezsuiták jelenléte adhat magyarázatot. Mivel a nagyszombati rendház felügyelete ekkor már kimutatható a városban, lehet, hogy nagyszombati ötvösművei van dolgunk. Az tény, hogy az úrmutató alját a 17. század közepén egy nagyszombati ötvös már javította, aki az összevont IS mesterjegyet ütötte az úrmutató talpába. A négykaréjos talp viszonylag alacsony, felső része fokozatosan keskenyedő gótikus torony támpillérekkel körülvett formában. Az ostyatartó szekrény körül szentek kicsi öntött szobrai: Szt. Péter, Szt. Pál, Szt. Borbála, Szt. Dorottya, Szt. Katalin és Szt. Erzsébet. Felső harmadában holdsarlón álló Szűz Mária díszíti a felületet. Az úrmutatók történetében nagy változást hozott a barokk kor: az ötvösművek központi helye a többnyire kerek kis ostyaszekrény, benne a szentostya tartására szolgáló lunulával. A szekrényke mögé kerek vagy ovális lemez az úgynevezett sugárkoszorú került, melyre kagylók, növényi díszek között szentek, angyalok öntött szobrait forrasztották, legfelül általában a Szentháromság alakjaival. Szára és a talpa nagyjából azonos lett a kelyhek díszítésével. A Kincstár másik legizgalmasabb úrmutatója a 17. század 2. feléhez köthető remekmű. (5. kép) Ennek különlegessége a felül álló, adományt nyújtó Szt. Erzsébet-szobor, 6. kép Ereklyetartó részlete, 1780 körül (Fotó: Kövesdi Róka Lajos) 159
