Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
II. KÖZLEMÉNYEK - Patay Pál: Harangok mentése a múzeumba ágyúvá válásuk elől
Az 1918 tavaszán megtartott szemléken mentesítésre kiválasztott harangok tárgyában a Katonai Parancsnokság június 24-i kelettel kereste meg a bécsi Hadügyminisztériumot. Ez július 14-én válaszolt, amit a Parancsnokság július 29-én közölt a MNM- mel. Ezek szerint a Hadügyminisztérium hozzájárult a harangoknak a Múzeum számára történő átengedéséhez, de feltételeket szabott. 1. „A harangok feltétlenül a MNM-ban őrizendők meg és kiállítási célokra semmi esetre sem használhatók fel." 2. Amennyiben egyházi célokra még alkalmasak „a MOB-gal egyetértőleg kölcsönkép- pen rendelkezésére bocsátandók azon templomoknak, ahol a meghagyott utolsó harang megrepedt..." Utasította is egyben a Múzeumot, hogy ez utóbbi rendelkezés értelmében adjon át egy-egy harangot az adonyi, dunapentelei, százhalombattai és rácalmási görög-keleti (ortodox) szerb egyháznak. Ennek birtokában Varjú augusztus 22-én írt mind Csepelre, mind Nagytéténybe, hogy „méltóztassanak a harangokat a jelen levelet átadó megbízottunknak kiszolgáltatni".41 Az átvételek hamarosan meg is történtek, minthogy a Lossinszky gyár szeptember 9-i kelettel arról értesítette a Múzeumot, hogy az augusztus 28-án beszállított 17 harang össztö- mege 1397,70 kg volt. (Április 16-án 22 harangot választottak ki.) Csepelről szeptember 6-án történt a harangok beszállítása, de erről bizonylat nem maradt fenn. A Hadügyminisztériumnak a mentesítésről szóló leiratát be sem várva a VKM július 27-én azt közölte Fejérpatakyval, hogy a mentesítésre újabban kiválasztott harangokat körlevélben ismertette az Egyházi Főhatóságokkal.42 Jelentkezett is néhány egyház. Egy Bardócról (Udvarhely vm., ma Brádut, Románia) rekvirált harang ügyében az erdélyi református püspök fordult a VKM-hez. Varjú a harang beazonosítása végett a méreteinek és feliratának közlését kérte (aug. 22.), amit Molnár János lelkész meg is küldött (szept. 4). A válasz (szept. 11.): „...ilyen feliratú harang a N muzeum által őrizetbe vettek között egyáltalán nincsen".43 44 (2. kép) Párvy Sándor szepesi püspök augusztus 30-án küldte meg a VKM-nek a kacvini (Szepes vm., ma Kacwin, Lengyelország) egyházközség augusztus 30-i gyűlésének jegyzőkönyvét. A gyűlés úgy határozott, hogy visszakívánják a Nagytétényben lévő harangot. A minisztérium október 25-i kelettel értesítette erről a Múzeumot. Varjú feljegyzése (nov. 15.): „Egyelőre a harang akták közé, amíg a vkü minisztérium döntése le nem ... „44 jón. A Görög-keleti (ortodox) Román Egyház Konziszteriumának a VKM-hez szeptember 7-én intézett megkeresésére Varjú azt válaszolta (okt. 28.), hogy a zemyesti (Fogaras 41 Rln 210/918. 42 lg 801/918. 43 Rln 198/918. Jellemző a MNM-ben eluralkodott bürokráciára Varjú írásbeli utasítása: „Kérem Paulovics Dr urat szíveskedjék a beszállított harangokat megvizsgálni, közöttük van-e a bardóczi harang, amelynek leírása a bent lévő levélben olvasható. Bp. 1918. szept. 17. Varjú". (Paulovics: Járdányi Paulovics István múzeumi őr. Az 1930-as években a Régészeti Osztály római gyűjteményének kezelője. Később egyetemi tanár Pécsett, majd Debrecenben.) 44 Rln 294/918. 148
