Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Baják László: Szilassy József élete és halotti címere
főbb nevezetesség Batthyány Theodor gróf óriási gályája volt, amely egy ócska följegyzés szerint: »Minden este viaszkkal volt kivilágítva.« Ezen a gályán kezdődött a szezon. A gróf a hajón fényes bálokat adott, s ezekre meghívta az akkori pesti társaság minden szereplő tagját. Egy alkalommal maga József főherceg, a fiatal nádor is eljött, és mint a följegyzés mondja: »Atzél István ts. királyi Tanátsos, ítélő Mester, Mikos László, Szilassy József Personalis és Majthényi László Consiliárius Urakkal nagyon vígan mulatta magát...«"12 A Szilassy család társadalmi helyét mutatja Karacs Teréz 1815-1817-re vonatkozó megjegyzése is: „Mikor József nádor főherceg nőül hozta Budára Hermina főhercegnőt... A főhercegnét sokszor láttam, midőn a (mai Kálvin téri református templom előzményeként álló) kis imaházban... Az ő széke, vörös bársonnyal bevonva, az első volt, mögötte gróf Teleki Lászlóné ült, a főhercegnével pedig egy vonalon Szilasy József- né."13 A hivatali előmenetel, a megnövekedett befolyás Szilassynál inkább csak erősítette a szilárd református hitéből egyébként is következő erkölcsi tartást. Magáénak vallotta azt az elvet, hogy a magas hivatal, a gyarapodó vagyon kötelezettségekkel is együtt jár. Már 1791-ben alapítvánnyal támogatta a losonci református iskolát, és pénzt küldött a szegények támogatására is.14 1830-ban például a pesti koldulás megszüntetésére 50 forintot adott, amellyel ekkor a legnagyobb adakozók közé számított.151831-ben pedig száz forintot küldött a kolerajárvány áldozatainak megsegítésére.16 A protonotárius úr kötelességtudó, de azt másoktól is elváró szigorúságát ugyanakkor megszenvedte az ifjú Kölcsey Ferenc, aki Péchy Imre közbenjárására 1810 körül Szilassynál lakott és jurátuskodott. Kölcsey az egyik levelében egyenesen „juratériai kaszárnyának" nevezte állását.17 Szilassy felfogását jól mutatja a végrendelete is: „...kedves fiaimat úgy kívántam nevelni és oly állapotban hagyni, hogy a vallás, oskolák és tudományok s emberi szeretet és kötelesség eránt tartozó jó indulatjokat cselekedettel bizonyíthassák..."18 A moralitásban is megnyilvánuló tekintélyét egyébként egyháza is értékelte, ugyanis 1810-ben megválasztotta a dunamelléki református egyházkerület főgondnokának. 12 VayS. i. m. 440-441. 13 Karacs Teréz: A régi Pestről. In: Teleki Blanka és köre. Vál., sajtó alá r., az előszót és a jegyzeteket írta: Sáfrán Györgyi. (Magyar Századok) Bp., 1963.143. 14 Az egyik levelében írja: „Felvette már Lossoncz városa az ezer tallért és az eklésiának két kötelező leveleit, egyet az oskola ezer rénes forintokbul álló summájárul, mást pedig a szegények számára küldetett ötszáz forintokrul?" MOL P 1043 Szilassy cs. lt. Vegyes iratok gyűjteménye 3. doboz 17. tétel Szilassy József levele ismeretlenhez [Szilassy János?]. Losonc-Tugár, 1791. február 9. föl. 145.r. 15 Tóth Árpád: Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. Bp., 2005. 243. 16 MOL P 1028 Szilassy cs. lt. Szilassy József iratai 6. cs. 15. tétel föl. 167.r.-169.v. 17 Taxner-Tóth Ernő: Kölcsey és a magyar világ. Bp., 1992. 55. Úgy tűnik Kölcsey később sem enyhült meg főnöke iránt, mert nem támogatta Szilassy koronaőri választását. 18 MOL P 1028 Szilassy cs. lt. Szilassy József iratai 1. cs. 1. tétel föl. 27.r. A törekvés nem maradt eredménytelen, ugyanis pl. a harmadik fiú, György, 1848-1849-ben honvédőmagyként szolgált. Az önkényuralmi korszakban pedig állítólag Jókai Mór és Czetz János is menedéket talált a család pándi kastélyában. 140
