Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Vadászkürtök a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában

6. kép Az 54.6475. leltári számú kürt (Fotó: Dabasi András) hogy ez korábbi is lehet, mint ahogy kartonján szerepel, azaz ahogy elődeink meghatá­rozták az 1950-es években. Határozottan persze nem állíthatom, hiszen ez a típus egé­szen a 20. századig széles körben elterjedt. Az 54.6475. leltári számú kürtöt szintén vásárolta a múzeum 1895-ben (Sugár Miklós­tól). (6. kép) Ez egy egészen más kidolgozású kürt: a kartonja szerint 18. századi, ha azon­ban megnézzük az ötvösjegyet az ezüst koszorún, akkor ezt a datálást pontosíthatjuk. A „13" az ezüst finomságát jelzi, az „EF" jel pedig Kőszegi szerint Eduardus Feldmayert Korompán, aki 1830 és 1869 között működött. 3 3 (7. kép) Ez a tárgy nincs feltüntetve mű­vei között, de a bélyeg egyértelműen őt jelöli. Korompa (Krompach) 3 4 Szepes megyei bányaváros, már a 13. századtól ismert vas és ezüstbányászatáról. Tehát a kürt készítési 7. kép Eduardus Feldmayer jegye (Fotó: Dabasi András) 33 Kőszegi Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Bp., 1936. 183. 34 Korompa ma Krompachy, Szlovákia. 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom