Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

részletében nem tárható fel tökéletesen, míg a területvédő propagandában felhasznált érvek ismertetése teljesebben sikerült a propaganda eszközeinek (könyvek, röpiratok, plakátok, röplapok, levelezőlapok stb.) segítségével. Dolgozatom záró fejezetében a területvédő propaganda értékelését kísérlem meg néhány következtetés, illetve megjegyzés erejéig. A propaganda fogadtatásával és eredményességével, illetve eredménytelenségével részben ekkor, részben az egyes akciók tárgyalásánál foglalkozom. Ezt a témát többek között azért választottam a dolgozat tárgyául, mert a területvédő propagandáról eleddig nem készült átfogó feldolgozás.

2 A hazai történettudomány nem foglalkozott vele a két világháború között a történeti távlat hiánya miatt, sem az 1945 utáni évtizedekben, amikor történettudományunk érdeklődése más problémák felé fordult. A területvédő propaganda megismerése ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges a későbbi revíziós és irredenta propaganda megértése szempontjából.

3 A Pádovától Trianonig terjedő időszak korszakolása a területvédő propaganda szempontjából 1. 1918. november-december A Károlyi-kormány politikája: a nyugati államok által elfogadható politikai és társadalmi berendezkedés kialakításával, korszerű nemzetiségi politikával és mindenekelőtt pacifista magatartással biztosítani az antant rokonszenvét.

4 A magyar állam területi integritását a béketárgyalásokon óhajtotta megvédeni. Ezért a kormány egyfelől elkezdte a külföld felvilágosítására és a nemzetiségek felé irányuló propagandát a magyar erdekek szerint, másfelől az antanttal kötött egyezmények, majd az antanttól kapott utasítások szellemében kato2 A területvédő propagandáról nem, csak a propagandában részt vett szervezetek, egyesületek némelyikéről készültek ismertetések: Primipilus: A székely hadosztály és a Székely Nemzeti Tanács. Új Magyar Szemle 1. (1920) II. 3. sz. 272-281. Schönwald Pál: Az Országos Propaganda Bizottság tevékenysége és kiadványai az 1918-as polgári forradalom alatt. Magyar Könyvszemle 85. (1969) 20-36.; Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában. Baranyai Levéltári Füzetek 113. sz. Pécs. 1988. Feketéné Cselényi Zsuzsanna: A Területvédő Liga története. In: Az Egri Hősi Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 17. kötet Eger 1984. 113-126. (A liga szervezet-történetére és a vidéki életére vonatkozóan különösen becses írás.) A Trianon utáni revíziós tevékenységről sem készült még monográfia, de több vonatkozásáról írtak: B. Bernát István: TESzK a revíziós propaganda egyesítéséért. Kézirat. Teleki László Alapítvány Könyvtára 591/1987/1. Zeidler Miklós: Vázlat a Magyar Revíziós Liga történetéhez. Szakdolgozat. ELTE ВТК Történelem Szak 1993.. Bárdi Nándor: A Keleti Akció. Regio Kisebbségi Szemle 6. (1995) 3. sz. 89-134. (További irodalom ezekben.) 3 Munkámban elsősorban az Országos Levéltár kormányzati irataira, az országos könyvtárak és múzeumok nyomtatványaira, valamint a korabeli napilapokra támaszkodtam. Ezúton mondok köszönetet Romsics Ignácnak. aki a források felkutatásához és értékeléséhez hozzájárult szíves tanácsaival. 4 A Károlyi-kormány politikájának alapelveihez: a minisztertanácsi jegyzőkönyvek közül különösen az 1918. nov. 15-i, nov. 20-i, nov. 28-i, dec. 1-jei, dec. 3-i. dec. 4-i, dec. 14-i és dec. 17-i anyagok (MOL К 27 ME Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (továbbiakban: Mt. jk). A Károlyi-korszak politikájának értékelésével csak annyiban foglalkozom, amennyire tárgyam feltétlenül megkívánja. E helyen a korszak historiográfiájáról azt jegyzem meg, hogy abban két tendencia tükröződik: az egyikben - elsősorban a Horthy-korszakban keletkezett munkákban - Károlyinak az összeomlásban való szerepére esik a hangsúly, míg a másikban - elsősorban az 1945 utáni szakirodalomban — a Tanácsköztársaság felé vezető út szempontjából értékelik az eseményeket. 34