Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez

a nagy bástya melletti gát egymással összekapcsolt cölöpéit meg is vasalták. Ez évben a parancsnoki épületben új szobát építettek, új őrház és kovácsműhely is készült. Megújították a magyar előváros palánkját, valamint a középső magyar városrész Bebek alatt épült, ám összedőlt kerítését is.

4- 1582-ből ismerjük Szendrő várához tartozó falvakat: Gömör megyében: Kövi, Rákos, Nandrás, Szirk, Gacsalk, Rozsozsnya, Pelsőc, Páskaháza, Taplóca, Gömör, Pelsőcardó; Borsod megyében: Abod, Edelény, Sáp, Kurittyán, Görömböly, Sajóvámos, Pálfalva.

4

6 Szendrő várának fontosságát jelzi, hogy az 1587-es országgyűlés tárgyalásain három vár erősítését emelték ki: Kanizsa és Érsekújvár mellett Szendrőét.

4

7 Az irodalomban megjelent eltérő vélekedések miatt

4

8 szót kell ejteni az 1570-es, 80-as években épített vár helyéről. Nem értek egyet azzal az eddig elfogadott véleménnyel, hogy miután a császári csapatok elfoglalták Bebek Györgytől Szendrőt, hozzáfogtak volna a Felső vár kiépítéséhez. Az alább ismertetendő források szerint a Felső vár kiépítésének megkezdésére az 1580-as évek végéig nem került sor. Az 1577-es tanácskozáson szó van arról, hogy a szendrői várat „belső harántvédekkel" kell megerősíteni, hogy a hegyek felöl az ellenség ágyúi ellen biztosítva legyen; út halad keresztül a váron, és kapu nyílik a „régi vár" felé.

4

9 Mindhárom megjegyzés arra utal, hogy a szendrői vár ekkor még nem a későbbi Várhegyen állt. A hegyekre felhúzott ágyúk elsősorban egy mélyebben fekvő erődítést veszélyeztethettek. Út a Felső váron soha nem haladhatott keresztül, hiszen mind az észak-déli főút, mind a kelet-nyugati kisebb utak a völgyekben, illetve a dombok peremén futhattak. Ha, miként arra valamennyi korabeli forrás alapján következtetni lehet, a „régi vár" a későbbi Alsó vár helyén állt, akkor a Felső vár kapuja nem erre, hanem az ellenkező irányba nézett. Alig néhány évvel a szendrői vár kiépítésének megkezdése után, 1585-ben várvizsgálatot tartottak.

5

0 Már ekkor megállapították, hogy az új erődítés védelmi képességei nagyon csekélyek: karókból készült kerítése nagyrészt tönkrement, árka sekély, s a földsáncokat könnyűszerrel meg lehet mászni. Mivel az erődítmény két közeli domb között helyezkedik cl, az ellenség könnyűszerrel megfigyelheti a védők tevékenységét, s a dombokról akár egyenként is célba veheti a bent tartózkodókat. Kiderül a jelentésből, hogy a korábbi vár az egyik hegy oldalában állt, s bár kőfallal és bástyákkal volt megerősítve, veszedelmesnek tűnő elhelyezkedése miatt kezdték az új sáncot építeni. Ezzel azonban még nagyobb veszélyt idéztek elő, hiszen az új várat immár két oldalról is magaslatokról támadhatta az ellenség. Harmadik forrásunk, melyre véleményemet alapozom, Révay Ferenc és társai 1588-as jelentése a végvárak állapotáról.-""

1 Midőn végigjárták Felsőmagyarország véghelyeit, Szendrőről lesújtó véleménnyel voltak: értéktelennek, veszedelmesnek tartották, s a korábbi jelentéssel egybehangzóan úgy vélték, hogy mivel két közeli hegy között fekszik, semmilyen mesterkedéssel nem lehetne megvédeni, hiszen az emelkedettebb helyekről ágyúval belőhető. Ezért azt ajánlották az uralkodónak, hogy semmiképpen se költsön több pénzt e vár erősítésére, inkább alkalmasabb helyen építtessen egy új erődítményt. Ezen új építmény helyéül a közeli hegy tetejét javasolták, s Stella egri építész tervét is mellékelték. A jelentésből kiviláglik továbbá, hogy a várost ekkorra már sövénypalánkkal körülkerítették, és hogy Bebek - akinek korára még bizonyára emlékeztek a „castellum inferius"-t bírta. A Révay Ferenc-féle jelentésben említett két közeli hegyet egyrészt a jelenlegi Várheggyel (relatív magassága a Bódvától 84,4 m), másrészt a Bódva nyugati partján emelkedő Kálvária-dombbal (Akasztó-domb, a Bódva irányába nyúló platójának relatív magassága 29,2 m) azonosíthatjuk. Ez utóbbi dombról, mely a Német városnak nevezett településrésztől mintegy 200 m távolságban helyezkedik el, valóban jól belátható a völgyben fekvő település: a kora újkorban több rajzoló is e dombról örökítette meg a települést. A fentiek alapján biztosnak tűnik, hogy az 1570-es, 80-as években a későbbi Alsó vártól nyugatra, a Bódva 102