Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szemán Attila: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményében

de megismerhető arról, hogy a virágsor itt megszűnik és ezt a részt aranyozták. A nyél elülső oldalán „ 9 DASELBST VND VNSEREN NACHRÖMLINGEN (sic!)- ZV- IMMER WEHREN DER MEMORY ERIGIRET WORDEN (magának és a mi utódainknak örök emlékezetére készíttette.), hátlapján: GVTTER WEIN VND REICHES AERTZ ERFEYDET (sic!) ALLER PERGLEUTH DAS HERTZ végjegyzet beszúrása: Fordítása megegyezik az 1650-es selmeci díszkalapácséval (126. p.). A hátlapon levő felirat mellett vár és hegyes vidék véset rajza (40. kép). A vár melletti dombon feltehetően farbőrös vándorlegény hátulsó nézetben, hátán zsák és bot. Mellette három fejből álló szép virágdíszítés van. A fogantyú aranyozása a felirat egy részét is takarja. A vég mindkét lapján vonalkázott háromszögű díszítések láthatók. A nyél végét lezáró lemezen karéj os és vonalkázott keretelésben nyitott szirmú virág van, szárastól, két levéllel (41. kép). A díszjelvények véseteinek heraldikai vonatkozásai Selmecbánya bányaváros 1538-as dísz bányászkalapácsán és ékén több városcímert találunk, szám szerint négyet. A kalapács fejének előlapján, az ék fejének felső részén és a mindkét szerszám fogantyúját lezáró kör alakú domború lemezeken láthatók ezek (3, 10, 8, 14. képek). Egyikükön, a kalapács fogantyújának végén hiányzik - valószínűleg a vésés során lemaradt - az ék és a kalapács. A címerpajzsok mellett sehol sem találjuk meg a Selmecbányái címertartókat, a két sárkányt, pedig ekkor már több helyen feltűnnek. Az 1490-ből származó pecsét címerétől az 1552-ből származóig terjedő időszak címerváltozatok egy körülhatárolható korszakot alkotnak a Selmecbányái címerek sorozatában.

5 A korszak jellemzője, hogy nem kaputorony látható a címereken, hanem a torony a városfal mögött helyezkedik el. A várkapu nem egyszerűen nyitott, hanem félig felhúzott rostély látható rajta. Négy bányászszerszámot ábrázolnak, a kalapácsot, éket, kapát és csákányt. A jobboldalon levő kapa és baloldalt levő csákány nyele a várfal és a kaputorony találkozásának szögleteiből ugrik elő. A bányászék és kalapács pedig a kapu jobb és baloldalán látható. A kapu alatt a hármashalom még nem szerepel, viszont a körirat nélküli kispecséteken megjelenik a város kezdőbetűje. Ennek szerepe nyilvalóan a körirat valamiféle pótlása. Megtalálhatjuk a díszszerszámok ábrázolásain is, de egyedülállóan és speifikusan csak az 1538-as díszjelvények címerein helyezkedik el a kapunyílásban, a félig leeresztett rostély alatt. A díszék fokán reneszánsz pajzsban keresztezett bányászék és kalapács, azaz a bányászcímer is megjelenik. A nyelek két oldalsó szögletében az S - О betűk. Ez a rövidítés az 1695-1703 közt vert ún. Selmecbányái polturák egyik 1703 után beütött ellenjegyén köszön vissza, több mint kétszáz év után.

6 Az S - mint a véseteken ábrázolt városi címerek kapujában látható S - minden valószínűség szerint Selmecbányára utal mindkét esetben. Feltehetően a városra vonatkoztatható, s elfogadhatónak tűnik a Schemnitzer Ort vagy Schemnitzer Ortschaft feloldás, ami Selmecbánya városi közösségét jelöli, localitas értelmezésben. 41. Az I652-es ék fogantyújának végét lezáró lemez 133