Folia historica 21

I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. története II. rész (1938-1948)

jóvátételi gyártás aránya már 75% alá csökkent, így a felszabadult kapacitásokra már polgári megrendelőket kereshettek. 4 6 mivel a gyárvezetés a gyarapodó számú munkáskezet min­denképpen foglalkoztatni kívánta, sorra keresték fel a régi partnereket és megrendelést vártak a korábbi sikeres együttműködésben bízva MÁV-tól, mint ahogy már az év fordulóján jelen­tősebb megrendeléssel jelentkezett a Koller-iroda, az Egyesült Izzó, a péti nitrogéngyár, a BSZKRT, a főváros elektromos- és gázművei. A nyersanyagellátás tűrhető volt a jóvátételre gyártott generátorok központi anyag­biztosításának köszönhetően, sőt egyes nyersanyagokból 1946 végére már 4-6 hónapos készletet sikerült gyűjteni, egyedül az öntödei kokszellátás akadozott továbbra is. A termelés a forint 1946. augusztus l-jén történt bevezetésétől az év végéig egyenletesen emelkedett, majd az év fordulója körül állandósult azzal, hogy a gyarapodó számú megrendelésnek köszönhetően a gyár már közel negyedéves termelési előtervezéssel dolgozhatott. Egyre zök­kenőmentesebben folyt a Koller-rendszerű gázgenerátorok gyártása, s a Jóvátételi Szállítások Hivatala számára az IKART-on keresztül folyamatosan és ütemesen szállítottak. Sok vita for­rása volt azonban az a számtalan határidő módosítás, amelyeket elsősorban a sokféle részegységet- és alkatrészt szállító alvállalkozók, de a kooperáló gyárak ütemtelen beszál­lításai is eredményeztek. Példaként elegendő, hogy pl. 1947 nyarán a gázgenerátor-gyártás­ban 17 alvállalkozó volt kisebb-nagyobb tételekben érdekelt 4 7 Az elkészült és vasúton vagy hajón történő szállításra faládákba - szállítási egységenként - becsomagolt gázgenerátorokat és alkatrészeiket a csepeli kereskedelmi kikötőben kellett átadni (az örökös árviták egyike ez volt, mivel elszámolás csak a gyár kapujában történő átadásra volt). Az első sikeres szállítások nyomán 1947-re további 16 generátort rendeltek meg a jóvátételi szállítások keretein belül, s ezt a gyár már a nyár folyamán teljesítette. További tíz darab előrehozott gyártását ajánlotta fel a vállalatvezetés, hogy ezzel kivédje a várható közel négyhónapos kényszerszünetet, s megtartsa munkásait és alkalmazottait a később várható nagyobb munkák reményében. A kieső termelés pótlására sikertelen kísér­leteket tettek a jugoszláv jóvátételi szállításokba gázgenerátorok, a csehszlovákba pedig Oetl-rendszerü kályhák gyártásának felajánlásával, bár ez utóbbit végül is a gyár nem is tudta volna zökkenőmentesen vállalni a háború során elpusztult öntödei minták hiányában 4 8 A komplett generátorokat először csak jóvátételre gyártotta a vállalat, a későbbiekben azonban már növekvő mennyiségben szállították alkatrészeit a hazai ipar újjáépítése számá­ra, mint pl. a péti nitrogénművek, a salgótarjáni és a zagyvapálfalvai üveggyár, a pécsi koksz­művek újjáépítéséhez, az Egyesült Izzó, a Magnezitipar Rt. termelésbővítéséhez. Ugyancsak a jóvátételi gyártás során honosodott meg a saját termékként nyilvántartott 800 mm-es szalagfürész-gépek sorozatgyártása, amiből utóbb az ellátatlan hazai piac számára is jutott. A fokozódó kereskedelmi jellegű termelés legjelentősebb tételeit a Rimamurányi Vasmű és a Weiss Manfréd Művek részére újból gyártott kokillák, a nagy megrendelésekkel jelentkező MÁV-szállítások jelentették. Ez utóbbiban nagy hányadot jelentettek a hagyományos ön­tödei termékek, s ez igen fontos volt a vállalat számára, hiszen 1947 elején a háborús káraiból helyreállítva ismét üzembe állt az új öntöde. Kevésbé sikeres termékek is felkerültek a gyártmánylistára. 1948 áprilisában a vállalat a Weiss Manfréd Acél- és Fémmüvei Rt. alvállalkozójaként elvállalta az általa soha nem gyár­tott textilipari gépek gyártására történő felkészülést. A jelentős invesztícióval, az öntödei for­mázás átszervezésével, a gépműhely átszerszámozásával járó hosszadalmas átállás ered­ménye meglehetősen kétes volt, ugyanis az első gép is csak jelentős késéssel készült el. A többi sem hozott javulást és maradt a veszteség, ugyanis az utólagos kalkuláció az átadási árnál nagyobb ráfordítást állapított meg, arról nem is szólva, hogy az exportrendelés finan­106

Next

/
Oldalképek
Tartalom