Folia historica 21

I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. története II. rész (1938-1948)

A vállalatvezetés augusztus közepén közölte a Koller-irodával, hogy előreláthatólag 102 darab generátort gyárt le a tulajdonában lévő gyártási eljárással és ezért az irodának 5% szabadalmi díjat fognak fizetni az állam részéről történő befizetésekből. Koller ezt magára nézve elismerte annak ellenére, hogy korábban a gyártott generátorok után ennél jelentősebb nagyobb, 12%-os szabadalmi díj illette meg. 4 1 A tartozékok és részegységek gyártásában nagy számban vettek részt alvállalkozók, így pl. a gyártás első időszakában az ózdi Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű, a Magyar Acél­árugyár, a Brevillier és Társa Csavar- és Kovácsárugyár, az Ulrich В. J. és a Kanzer-féle bádog- és ólomárugyár, a Deichsel-kötélárugyár, a Hubert és Sigmund fémárugyár, a Magyar Fogaskerékgyár, a Magyar Brown Boveri Müvek, a Roessemann-Harmatta cső- és gépgyár, a Varga Testvérek Ventillátor Gyára, a Csillag Gyula-féle gépgyár, a kispesti Pártos és Társa Feszmérőgyár, a csepeli Weiss Manfréd Fémművei. Az alvállalkozók számának és összetételének sűrű változása a gyártás-szervezésben jelentős gondot okozott, mivel sok gyár és üzem a megrendelt egységeket határidőn túl, vagy sokszor nem is szállította és emiatt a vállalatvezetés gyakran volt kénytelen más gyártó, ill. vállalkozó partner után nézni. Ilyen okok miatt sem készült el 1945 végére a beígért első generátor, s azt még 1946 februárjában is csak sürgetni tudta a Jóvátételi Szállítások Vezetősége. Az elkészült generátorral szemben azonban semmiféle szakmai kifogást nem támasztot­tak, az a műszaki-technológiai előírásoknak és utasításoknak megfelelő módon és minőség­ben készült el. 1946 folyamán a vállalat újabb 16 generátor gyártására kapott utasítást, majd a következő év(ek)re is hasonló számot határoztak meg. Ugyanekkor a vállalatvezetésnek jelentős áremelést sikerült elérni az eredeti szerződés áraihoz képest, s ez könnyített valame­lyest a nyersanyagokat és félkész-termékeket egyre gyorsuló ütemben emelkedő árakon megvásárolni kénytelen vállalat helyzetén. Igaz, a jóvátételi munkák végzésekor ezekhez szinte gond nélkül hozzájutottak, sőt az országos kokszhiányt is sikerült átvészelni a központi elosztású importanyag esetenkénti soron kívüli beszerzésével. 1945. második felében a jóvátételi gyártás és a MÁV-nak végzett vagonjavítási munkák a rendelkezésre álló gyártókapacitás szinte egészét lekötötték, de mellettük sikerült - ha kis mennyiségben is, de - a piacon közvetlenül is értékesíthető (a generátorgyártás kötött for­galmú volt) termékeket is gyártani. A szovjet hadsereg utolsó igényét teljesítette a gyár 40 darab komplett tüzhelyes tábori konyha legyártásával, s a hagyományos kályha- és tűzhely­öntvények mellett ismét készítettek különféle kézi kukoricamorzsolókat és -darálókat, hús­darálókat, mint a dolgozók jobb ellátását lehetővé tevő élelmiszercserék értékes csereter­mékét. Ismét rendszeresen szállította a vállalat a sínvándorlást gátló berendezést, a fék­tuskókat és egyéb cikkeket a MÁV-nak és a BHEV-nek, s újabb gyártmányként a bányák részére szállítóberendezések és csillék öntöttvas alkatrészeit állították elő. 4 2 Az 1945. év végi gyáripari statisztikai jelentés szerint a gyárban az alábbi gyártmányokat (természetesen a vagonjavításon kívül) állították elő az orosz katonai parancsnokság meg­szüntetését követően: fürdőkályha öntvény 7,4 tonna kereskedelmi öntvény 12,5 " acélos öntvény 16,6 " béröntvény 27,6 " tűzhely 72,6 " kályhák 9,5 " síngátló készülék 86,4 " mechanikai műhely 40,6 " szerkezeti műhely 31,3 " 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom