Folia historica 20
I. Tanulmányok - Baják László: Károlyi György közéleti tevékenysége 1825-1849. II. rész
ták meg elnökké, míg György bekerült az akkor 497 taggal rendelkező egyesület 48 tagú választmányába. A társaság alapszabályi célkitűzése „a mezei gazdaság jövedelmezőségének minél magasabbra emelése" volt igen változatos módszerekkel: mezőgazdasági eszközök propagálása és gyártása, állat-, termény- és mezőgazdasági gépbemutatók szervezése, pályázatok kiírása, a legjobb magyarországi gazdaságok bemutatása, jelesebb gazdák kitüntetése, gazdasági ismeretek terjesztése a nép között, alkalmas ifjak tanulmányútjainak finanszírozása 9 4 stb. Széchenyi javaslatára tervezték mintagazdaságok és egy központi gazdasági tanintézet, valamint Andrássy György javaslatára egy „Nemzeti Lovaglóiskolával összekötendő Nemzeti Gyapjúraktár" létesítését is. 9 5 Károlyi György elnökké választása után az egyesületi tervek megvalósítására a Károlyi testvérek, Lajos és György a szokásos részvényjegyzés mellett 9 6 1839. június l-jén 4000-4000 forint összeggel, illetve fejenként évi 500 forint kamatfizetéssel alapítványt is létrehoztak. Az alapítvány indoklása szerint: ,, Magyarország földművelő tartomány; a mezei gazdaság tehát egyedüli kútforrása jólétének s egyedül ez által emelheti vagyonosságát, erkölcsi jólétét. De termesztvényei korántsem állnak azon a lépcsőn, melyre éghajlatunk termékenysége s az utóbbi időben ki fejlett s tudományra emelt gazdasági ismeretek mellett jutniuk kell vala. " 9 7 Az alapítvány összege 1 840 novemberére 150 befizetés után 38 925 forintra emelkedett, megteremtve a továbbfejlődés anyagi alapjait. 184l-re Széchenyi javaslatára az egyesületet 8 (ismeretterjesztő, földészeti és földművelési, állattenyésztő, erdészeti, szőlészeti, kertészeti, selyem, mű- és géptan) szakosztályra tagolták. A lóverseny szervezését viszont fokozatosan elkülönítették a többi tevékenységtől, míg végül 1842-ben önálló Lovar Egylet alakult, amelynek Károlyi is tagja volt. 9 8 A Nemzeti Múzeum telkén megszűnt lovaglóiskola pótlása viszont, amelyet holtidényben gyapjútárolásra is felhasználtak volna, mivel a szükséges tőke nem gyűlt össze csak 1858ban valósulhatott meg. Széchenyi szerint Károlyi egy ideig foglalkozott a gondolattal, hogy a „Lovardát" saját erőből építi fel, de utóbb letett erről, noha az alapítótagok: Keglevich László, Wesselényi Miklós, Prónay Albert és Széchenyi megtették Lovarda igazgatónak is. 9 9 Nehezen haladt az 1838. szeptember 10-i választmányi ülésen felmerült Központi Gazdasági Tanintézet és a mintagazdaságok ügye is. 1840-ben 2000 forintért megszerezték néhai Schams Ferenc választmányi tag 1837-ben már felajánlott, Gellérthegy alatti szőlőiskoláját, amelyet később bővíteni is sikerült, és ahová 1842-ben présházat és pincét építettek, többek között Károlyi anyagi hozzájárulásával.' 01 1 Szintén 1842-ben ingyen kaptak Zichy Ödöntől egy pesti telket központi faiskola és gyümölcsöskert részére, bár csak három évre. Kezdeményezték József nádornak a ráckevei uradalomhoz tartozó, promontóriumi határban fekvő kb. 600 holdas allodiumának megvásárlását is (haszonbérletét 1845-ben már sikerült megszerezni), de a vétel végül a forradalom miatt meghiúsult. 10 1 Nem született meg a Gazdaképző Intézet sem, noha 1846-ban Cegléden elkezdték szervezni, mégpedig a nádor biztatására, többek között Szász-Coburg Ferdinánd és Batthyány Fülöp hercegek. Hunyadi József gróf, Gyürki Pál és Bezerédi István, valamint a Károlyi testvérek, Lajos és György részvételével, részvénytársasági alapon. 10 2 Végül az intézet felállítását elhalasztották a köztelken felépítendő OMGE székház elkészültéig. 1844-ben csatlakozott az OMGE-hoz a Batthyány Lajos elnökletével megalakult Pesti Cukorfinomító Gyáregylet is, amelyben Károlyi akkor választmányi tag volt. Az egyesület célkitűzései közé tartozott a magyar cukorrépatermesztés fejlesztése, amelynek érdekében magas felvásárlási árakat kívántak érvényesíteni. 10 3 Itt kell említeni az OMGE-val rokontörekvéseket megfogalmazó, bár ahhoz nem csatlakozó Szentlőrinci Szarvasvadászati Egyesület is, amely 1845-ben Károlyi elnökletével alakult. Az egylet alapszabálya szerint: ..Hasznosnak találtatván hazánkban több fennálló, s állatok nemesítését célzó intézetek közt 22
