Folia historica 20
I. Tanulmányok - Baják László: Károlyi György közéleti tevékenysége 1825-1849. II. rész
egy Szarvas-Kopózati Egylet létesítése is. " l04/ a A társaságnak számos neves tagja volt, így a Károlyiakon kívül pl. Csekonics János, Batthyány Lajos és Kázmér, Dessewffy Emil, Festetich Géza, Rháday Gedeon, Széchenyi István, Wenckheim Béla, Andrássy Gyula, Almásy Dénes stb. Az 1848-ban elhalt egylet tevékenysége, egy 1846-ban Pest megyéhez benyújtott panaszlevél szerint nem mindig volt áldásos: ,,a Lörinczi pusztán évenként szarvasvadászattal mulatozó (angol öltözetű) lovagok... az űzőbe vett vadakat kergetve... ebeikkel és lovaikkal határunkbeli szőllőkbe hajtanak és azokban a birtokosoknak tetemes károkat szoktak okozni. " 1()4/ h Noha a károkat megtérítették, az eset alapján az egyesületet inkább szórakozást biztosító vadásztársaságnak, mint közhasznú vállalkozásnak kell tekintenünk. Az OMGE igazi jelentőségét, a hamarosan kialakuló országos fiókegyleti hálózata adta meg. Az 1837-ben Szatmár megyében létrejött első fiók nyomán 1848-ig 22 vidéki OMGE egyesület szerveződött, sőt külföldi, főleg stájer, morva és bajor kapcsolatok is kiépültek. 105 Maga Károlyi alapító tagja volt a Békés, a Fejér és a Pest megyei OMGE fiókoknak. 10 6 A legjelentősebb szerepe az utóbbiban volt, amely 1843-ban Károlyi István elnökletével alakult meg. Az 1847. szeptember 30-i közgyűlésen elhangzott titkári jelentés szerint: ,,a megyei közönség ritka részvétlensége" ellenére is 1847-re a fiókegyesület, a Káposztásmegyeren bérelt 60 holdnyi kísérleti telkén épületet állított és mintagazdaságot hozott létre, gyümölcsfaiskolával és szőlőskerttel. Ehhez persze a tagok jelentős áldozatkészségére is szükség volt. Károlyi 42 öl kockakővel, 40 ezer téglával és igaerővel támogatta a munkát. 500 forintot adományozott gazdasági gépminták beszerzésére, továbbá a fóti uradalommal közösen 150 könyvvel szakkönyvtárat alapított a fiók részére. 1845-ben négy ökörrel gyarapította az egyesületi vagyont, míg 1846-ban a fóti uradalmi építész közbenjárására egy 5 láb magas bronzzal bevont ón „Ceres" szobrot adományozott az egyleti központ épületének díszítésére. 10 7 Az OMGE sok fontos tevékenysége között megemlítendő, hogy részt vett országgyűlési törvényjavaslatok kidolgozásában, pl. a cselédrendszerről, a rétek öntözéssel történő javításáról, a mezei rendőrség felelősségéről stb., bár törvény nem lett belőlük. Az évről évre kiírt pályázatok erősen változó eredményt hoztak, míg a nevezetes gazdaságok bemutatása közül csak József nádor alcsúti uradalmáról szóló készült el Károlyi anyagi támogatásával 1841-ben. 10 8 1843-ban az OMGE vezetősége megkísérelte az egyesületet nemzeti intézménnyé tenni. Memorandumot fogalmaztak, amelyben a szükséges állami támogatást 495 600 forintban határozták meg. 10 9 Valamivel kevesebb mint a felét az országgyűlés meg is ajánlotta volna. Ám hiába nyerték meg az ügynek József nádort, a közteherviselés elbukásával a terv irreálissá vált, így az országgyűlés 1844. augusztus 5-én elejtette a javaslatot. Idő hiányában az ügy nem került napiredre 1848-ban sem. Az OMGE 1845. június 7-i választmányi ülésén döntött arról, hogy a társaság „Köztelek" birtokán, ahol az állat- és terménybemutatókat tartották, központi épületet kell emelni, ahol helyet kaphat a titkárság, a pénztár, a gyülésterem (az eddigi üléseket általában a Kaszinóban tartották), a kiállítóterem, a hivatali lakások, a könyvtár (1842-ben már 842 kötet), a mezőgazdasági mintagyüjtemény, az istálló és nem utolsó sorban a szerkesztőség, ahol az 1841. óta a „Gazdasági Tudósítások" nyomába lépő, művelt gazdálkodók számára kiadott „Magyar Gazda" című folyóiratot és az 1840-ben indított olcsó „Mezei Naptárt" szerkeszthetik. (Az utóbbi a reformkor egyik legnagyobb sikere lett, példányszáma 1846-ra 5000-ről mintegy 60 ezerre növekedett.) Az egyesületi központban tervezték elhelyezni az Országos Gazdaképző Intézetet is. A régi épületek elbontása után 1847-ben kezdődött meg az építkezés, amelyet Károlyi 1000 Ft-os alapítvánnyal is támogatott. 11 0 A Hild József tervei szerint épülő ház 1848-ra tető alá került ugyan, de a háború miatt végső befejezése 1850—51 23
