Folia historica 19
I. Tanulmányok - Szemán Attila: A Rákóczi-szabadságharc időszakának „labanc" rézpénzei
jelképezi. Bár maga a szimbólum régebbi, közvetlen előképeit a visszafoglalási érmeken találhatjuk meg. Ez nem meglepő, hiszen az emlékérmek Lipótot, mint az Isten által támogatott keresztény uralkodót mutatják be. 8 8 Hasonló a Habsburg-retorika értelmezése a kurucok esetében is, akik Isten által szentesített hatalmú, felkent királyuk ellen lázadtak fel, s ezért „rebellisek". Az előlapon a kétfejű sas - mint arról már szóltam - császári hatalom legegyértelműbb jelképe itt egyben a kibocsátót, azaz magát a császárt is megjeleníti. Emiatt kell ezt az oldalt tekintenünk előlapnak. A kétfejű sas mellén a magyar címer egyértelművé teszi, hogy magyarországi használatra szánt veretről van szó. Ikonográfiái szempontból érdekes ez a címerváltozat. Lipót pénzverésében nem fordul elő a kétfejű sas mellére helyezett hasított magyar címerpajzsra helyezett zárt korona. Sőt a magyar címerpajzs önállóan csak a nagybányai veretek egy részének esetében került a kétfejű sas mellére, körmöcbányai vereteken ilyen helyzetben csak a magyar vágásokkal és cseh oroszlánnal négyeit pajzs fordul elő, amire szívpajzsban az osztrák burgundiai címert, az uralkodócsaládi címerét helyezték. A Habsburg-birodalom tartományai a Lipót-kori szimbolikában csak nyílt koronával jelenhettek meg a kétfejű sas mellén, mert a zárt korona - ami a császárság jelképeként szerepelt - a kétfejű sas fejei fölött lett elhelyezve. Ilyen helyzetben a prágai veretek kétfarkú oroszlánt ábrázoló cseh címerpajzsra, a nagybányai magyar címerpajzsra, az említett körmöcbányai négyeit pajzsra vagy az erdélyi pajzsra egyaránt nyitott koronát helyeztek. 8 9 Zárt korona akkor kerülhetett a pajzsokra, ha a kétfejű sast nem ábrázolták, főként amikor az egész birodalom összetett pajzsáról volt szó. Bár a magyar királyság közjogi szempontból más helyzetet foglalt el mint az örökös tartományok, de Lipót alatt azonos szimbólumokkal illették, ami jól kifejezte Lipót abszolitikus egységesítési törekvéseit. I. József trónra kerülésével azonban változott a jelképrendszer is, s az egyetlen császári kézen maradt magyar verdében, Pozsonyban, már 1705-től megjelent egy új típusú tallérveret. Ezen a kétfejű sas mellére a hasított magyar címerpajzs került, s a pajzson és a kétfejű sas fejei fölött egyaránt zárt korona látható. 9 0 Igaz ugyan, hogy emellett a régi típusú éremképpel is készültek tallérok, de ez a fajta mutatja a fejlődés irányát. Minthogy rézpénzünkön is ez a jelképi felfogás jelentkezik, bizonyos, hogy a pozsonyi verdében készült. A zárójel formájú kartusban levő fordított hármas nyilván a három krajcáros értéket jelöli, hiszen nagyon is hasonlít az ezüstgarasok előlapján látható értékjelzéshez. Mindkét lapon található egy-egy vésési hiba - a fordított hármas és az ugyancsak fordított В betű. Mégis a verdei munkára utal a viszonylag igényes vésés és az, hogy a darabok hengeres verőgépen készültek. E veretek éremképében semmilyen jelzést sem találunk ami konkrét helyre vagy területre utalna. Ez a körülmény lehetőséget ad arra, hogy nevezett rézpénzeket összekapcsoljuk a bevezetőben említett Leitzmann-féle vélekedéssel. Eszerint a császár maga is veretett csapatai számára rézből szükségpénzeket, amik elég ritkán kerülnek elő, mivel később beváltották őket. 9 1 Listájában Leitzmann aztán nem közöl ilyen szükségpénzt és Lipót császárt nevezi meg, ez a két körülmény azonban nem zárja ki, hogy erre a rézpénzre gondoljunk, amiről valamit alkalmasint Leitzmann is tudhatott. Az 1705-ös évben még Lipót is uralkodott, halála, május 5-én következett be, így Leitzmann Lipótnak is tulajdoníthatta az 1705-ös évszámú veretet. Ennek a rézpénznek az éremképében - ellentétben az erődök szükségpénzeivel - nem ismerhető fel a vörös polturák hatása. Inkább az ezüstpénzek és a Lipót-kori emlékérmek hatottak rá. Egyelőre nem lehet megítélni, hogy készültek-e nagyobb sorozatban, vagy csak próbaveretként? Az erődök előbb ismertetett lebélyegzett és helyben vert típusai mind ugyancsak 109
