Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - T. Németh Annamária: Az Andrássy asztali kút

utalnak a „királyfejes" lemezek. Mint tudjuk a bibliai jelenetes, sokalakos zománcos lemezeket is Szilassy maga rajzolta és égette, de az önálló alakos Szent ábrázolások sem idegenek tőle. Egyenlőre nem tudunk magyarázatot adni arra, hogy miért kerültek ezek a képek a tárgyra? A Bernheimer katalógus erdélyi fejedelmeknek illetve török vezéreknek tartja az ábrázoltakat, de ez ikonográfiailag nem állja meg a helyét. Valószínűbb, hogy a bibliai „Három királyok" láthatók a lemezeken. Közelebb jutnánk a megfejtéshez ha tudnánk, hogy milyen alkalomból vagy milyen céllal készült az ötvösmű? Levéltári kutatásokat nem folytattunk, a családi krónikában pedig nincs adat erre vonatkozólag. A hármas kanna, mint edénytípus, ismert és használt a 17-18. századi kerámiában. A delfti fajanszok között már 1633-ból ismerünk ilyen edényt,

1

7 a típus eredeti elnevezése is holland eredetű.

1

8 A magyarországi emlékanyagban a holicsi kerámiák köréből ismerünk néhány példányt a 18. századból.

1

9 A 19. században a népi fazekasság produktumává válik, de többnyire csak párosfazék, párospohár formában. Összefoglalva az elmondottakat megállapítható, hogy az Andrássy-féle asztali kút más néven hármas kanna - tartalmában és formájában többféle forrásból származtatható; a német vármodellekkel díszített edények, a tréfás edények, és hármaskannák motívumaiból. A vármodellekkel díszített poharak a 15-16. század, a tréfás edények a 16-17. század produktumai a hármas kannák pedig a 17. századi kerámia tárgyak kedvelt formái. Készítőjét a lőcsei Szilassy János ötvösben feltételezzük. Megrendelője Andrássy Ferenc a készítés idején Krasznahorka vára birtokosa. Ismertetésünk gondolatébresztő céllal készült s nagyon reméljük, hogy majdan levéltári adatokkal is alátámasztható lesz. Jegyzetek 1A tárgy leltári száma Ö. I. 91. 1., az ügyletre vonatkozó iratanyag az Újkori Osztály irattárában. 2 Akadémiai előadásként hangzott el, közölve Archaeológiai Közlemények a hazai műemlékek ismeretének előmozdítására. Pesten 1861. 49-64. p. 3 4 Kézirat másolati példány a múzeum Adattárában. A VII. Különbözőek c. fejezet 198. tétele alatt lajstormozott darabról a következőket írja: „Hármas kanna. Ezüst részben aranyozott. Középen hegyes tájon Krasznahorka vára emelkedik. Az edények füle egymásba fonódik, rajtuk latin felirat: Bibere et Jucundum - Bonum о quam - Fratres in vinum. Tfestükön elől domború keretben ovális festettzomácos kép: egy-egy szakállas koronás fej. A korsók kiöntője alatt festett zománcos kék boglárok. (Egyik hiányzik.) A korsók közeiben levéldísz festett zománcos virágokkal. Fenekén felirat: Andrássy Ferenc Csinaltata 1748. Mag 17 cm. Magyar XVIII. sz. Ért. 10.000 Pengő" 5 Először a gyűrűgyűjtemény került kótya-vetyére, pl. 1970-ben Bernben a Stuker Galériában árverezték el egyszerre Lodomér esztergomi érsek, Alexander váradi püspök és Izabella királyné gyűrűjét. Eddig csupán ez utóbbinak ismerjük hollétét. 6 Sotheby's European Silver, Geneva 1985. may 14. 181. tétel. 7 Bernheimer, О. Konrad: Kunst & Tradition. München 1989. 142. p. & Schock-Werner, Barbara: Burgenmodelle im Kunstgewerbe des 16. Jahrhunderts. Burgen und Schlösser, In: Zeitschrift der Deutschen Burgenvereinigung е. V. für Burgenkunde und Denkmalfplege, Braubach/Rhein, 1989/1. 40-47. p. 9 Az adatokat Nyáry Zsigmond úrnak köszönöm. 210