Folia historica 16

Cennerné, Wilhelmb Gizella: A grafikus portré a XVIII. századi magyarországi művészetben

Cennerné Wilhelmb Gizella A grafikus portré a XVIII. századi magyarországi művészetben A magyarországi grafikus portréművészet, hazai politikai, hadi és szellemi kiválóságainkat bemutató és egyben működésüket propagáló műfaja kezdeteiben nem hivatásos grafikusok, hanem műkedvelők tevékenységéhez kapcsolódik. Lackner Kristóf, a választékos manierista kultúrájú soproni polgármester nemcsak mint egy emblematikus gyűjtemény alkotója ismert

1, hanem egy szerény kivitelezésű önarcképet is hagyott korunkra.

2 Emellett a korszak magyar kiválóságainak - a XVI. század közepén és végén fontos tisztségeket viselő férfiaknak portréit Nyugat-Európa, főleg Németország nagy grafikus központjaiban metszették rézbe. A XVII. század második negyedében a rézmetszés, igaz külföldről idevándorolt és itt hosszabb-rövidebb időre letelepedett, vagy hazai megrendelésre Bécsben dolgozó grafikusok működésével nagyobb lendületet vett. E kedvező momentum jórészt a nagyszombati Egyetemi Nyomda alapításának is köszönhető.

3Az alkalmazott grafika termésének növekedése a Bécshez közelfekvő akkori fővárost, Pozsonyt is érintette. A Bécsben letelepedett augsburgi mester, Elias Widemann itt adta sajtó alá háromkötetes portrésorozatának első részét 1646-ban. Widemann a korszak nemesi és főnemesi tisztségviselőit állítja elénk megalkotva a mellkép, vagy félalakos portré hazai kánonját, amelyhez grafikában és olajfestményben nemcsak a XVII-XVIII. században, hanem még a XIX. század folyamán is gyakran visszanyúltak.

4 A XVII. század folyamán a protestáns vidékeken működnek olyan mesterek (Eperjes: Hiebner Israel, Sopron: Schraps Mihály), akik próbálkoznak a portré műfajában is, az igazi művészi színvonalat, a barokk kompozíciók tökéletes felhasználását azonban egy műkedvelő alkotásaiban lelhetjük fel. Szelepcsényi György magyar kancellár, későbbi esztergomi érsek pártfogóját Pázmány Péter bíborost s a hivataloskodása alatt megkoronázott két Habsburg-uralkodót - IV. Ferdinándot és I. Lipótot örökítette meg. Metszeteinek technikai színvonala felülmúlja a hazai 53