Folia historica 15
Basics Beatrix: Pálffy Lipót rajzai a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében
célja miatt volt használatos. Ilyenek voltak az emléklapok, de a hatvanas években gyakoribbá váltak azok az allegorikus ábrázolások, amelyeknek tárgya látomás volt. E típusba tartozik Pálffy két darabja, a Vörösmarty álma és a Petőfi ébredése. Nem véletlen a keletkezési idejük sem, a két téma módot adott Pálffynak a kiegyezés időpontjában hazafiúi eszméi kifejezésére. A látomás-típus lehetővé tette az allegorikus téma természethű jelenetként való bemutatását, s egyidejűleg a kompozíció is lazábbá vált; Pálffy mindkét rajzán megfigyelhető ez, de a laza kompozíció nála olyan áttekinthetetlen szerkezetet eredményez, hogy az allegória magyarázat nélkül szinte érthetetlen. 1 1 A Vörösmarty álma című rajzot Pálffy lefényképeztette és az aradi Vértanú-emlékmű javára előfizetést nyitott rá. 1 2 A nyomtatott füzetben, mely az előfizetők névsorát tartalmazta, maga Pálffy írja le záradéknak a kép magyarázatát: „A »Szózatban« felhívja Vörösmarty a »Magyart«, hogy a sors áldásai vagy csapásai közepette hazájának rendületlenül híve legyen. A költő tölgyfa alatt nyugszik s álmában megjelen előtte a költemény eszméje. Előtte állnak az elmúlt korszakok hősei, kiknek nevei fényesen ragyognak történetünk lapjain, kik példái a jövendő harczokban is hősiességre buzdítják a magyart." 1 3 A Gellérthegy ormai felett Árpád és honfoglaló harcosai, Hunyadi János, László és Mátyás király, őket veszi körül Kinizsi Pál, Szilágyi Mihály, Kapisztrán János, Szálkán, a mohácsi vértanú, a győri Pálffy Miklós, Bethlen Gábor, Keglevih Péter és Zrínyi. Középen a hős egri lányok - ahogy Pálffy megnevezi őket — a harmadik csoport pedig a szabadságért küzdő elesett hősökből áll, Rákóczi Ferenctől a legújabb korig. (Köztük vannak Széchenyi, Batthyány Lajos, Petőfi, Damjanich, az aradi vértanúk.) „A fán a szabadság zászlója, fegyverek között Magyarország címere a nemzeti géniusszal, a holdsugár fényében Budapest városa a Lánchíddal. Az előtérben csárda mellett vigadó falusi nép, mely „annyi balszerencse közt. . . még él s vigad e hazán". A kocsmáros, oldalán bölcsőt ringató feleségével alamizsnát nyújt a bújdosás közt tönkre jutott honvéd aggastyánnak. 1 4 A kompozíción belül több helyen is szövegrészleteket helyezett el Pálffy a Szózatból. A rajz kevesebb, mint a költemény illusztrációja, mivel a kiválasztott jelenetek és a közhelyszerű szimbólumok nem képesek a Vörösmarty által megfogalmazott gondolatsort allegorikus egységben kifejezni. A Petőfi ébredése (1. kép) a ,Petőfi halála" ábrázolástípusba sorolható, melyből sokat ismerünk, különösen ezidőből. 1 5 Míg a legtöbbjük tragikus vagy elégikus hangvételű, addig Pálffy rajza optimizmust sugall. A rajz baloldalán láthatjuk a segesvári csatatéren elesett költő újból életre kelő alakját. A Duna túlpartján olyan attribútumokat halmoz föl, melyek mind a hala60
