Folia historica 14

Körmöczi Katalin: Lakáspolitikai törekvések a fővárosban a két világháború között

A két világháború közötti lakásszámlálások

1

6 Budapesten mindvégig lakáshiányt mutattak ki, s továbbra is a kisebb méretű, olcsóbérű lakások száma bizonyult elégtelennek. Holott már hosszú évtizedek óta Budapest a szoba-konyhás lakások városának számított az európai összehasonlítás terén. Túlságosan széles volt azon réteg a magyar fővárosban, amely lakásszükségletét csak ilyen kisméretű lakással volt képes kielégíteni, illetve a végső következtetéshez eljutva; alacsonyak a munkabérek, magasak a lakbérek egymáshoz viszonyítva, de külön-külön összevetve azokat az európai nagyvárosok hasonló adataival is, negatív a kép.

1

7 A gazdasági válság évei alatt bekövetkezett gazdasági pangás, munkanélküliség, s az alacsony bérek odavezettek, hogy 1933-ban Budapesten 4500 szoba-konyhás lakás üresen állott, ugyanakkor 12.000 ember szükséglakásban lakott, másik 12.000 olyan állami lakótelepeken, mint pl. az Augusta-telep, s bódékban, barakkokban 7.000 ember húzta meg magát

1

8. Nyilvánvaló, hogy az üres lakások fizetésképtelenség miatt maradtak bérlő nélkül, magasak voltak bérei a szoba-konyhával is beérő népesség számára. A Horthy-korszak 25 esztendős időszaka alatt mindvégig fennállt a lakásínség, mégsem állítható, hogy a fenti 1933-as adatok jellemzik az időszak egészét. A 20-as évek elejének mélypontja után — amelyet ugyan zömmel csak a hadseregtől átvett és barakklakásokká átalakított telepek kialakításával oldottak fel

1

9, az évtized közepétől, mint a gazdaság egészében is, fellendülés mutatkozik, az újabb mélypont az 1929-32-es gazdasági válság kísérőjeleként lép fel, s az újabb kilábalási folyamat beindulása a 30-as évek végén, a 40-es évek elején mutatkozik meg Budapest lakáshelyzetében. Lakáshiánnyal és megoldatlan, ellentmondásokkal tűzdelt lakáspolitikával küszködő fővárost sújtott 1944-45 telén az ostrom, amely után az újjáépítés az új lakáspolitikai rendszer kiépítése, a hiányok, hibák helyrehozása az 1945 utáni új gazdasági-társadalmi rendszerre hárult.

2

0 * A továbbiakban azt kívánjuk elemzésünk tárgyává tenni, hogy a két világháború között mit tettek az állami és városi szervek a budapesti lakáshiány megszüntetése céljából, különös tekintettel az állami és a fővárosi építkezésekre; kislakás és lakótelep építő akciókra. Kísérletet teszünk Európára kitekintve a hazai tevékenység értékelésére. A korszakon belül elég nagy és széles a budapesti lakásépítésre, annak problémáira vonatkozó irodalom; főként építészek és közgazdászok igyekeznek feltáró elemző munká71