Folia historica 13

Németh Annamária-Németh Gábor: Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban

befejezte tanulmányait Vácon és Bécsben tanult tovább a Festészeti Akadémián.

4

8 Itt, egy mitológiai tárgyú képével pályadíjat is nyert. Bécsből viszszatérve Budán telepedett le, és 1842-ben házasságot kötött Knoll András cs.kir. katonaorvos Mária nevű leányával, aki ugyancsak a váci siketnéma intézet neveltje volt. Házasságukból hét gyermek született. Gyurkovits budai műtermében főként arcképeket festett részint vászonra, részint elefántcsontra.

4 9 Ezen utóbbi adat hitelességének kicsi a valószínűsége, mert bár a 60-as évekre rutinos festővé vált, távolról sem volt olyan tehetséges, mint Barabás vagy Borsos. Műtermét sokan látogatták, több portrét festett a főváros tanácsnokai és a polgári lövészegylet megbízásából is. Még 1846 előtt festette meg Cházár András portréját, és 1872-ben Jókai Mór is ült neki. Egyetlen más témájú képét említik a források, egy fogadalmi képet, mely a szentkúti búcsújáró templomban volt, és amelyet Kada Mihály budapest polgármestere ajánlott fel.

5

0 Gyurkovits 1874-ben halt meg.

5

1 Nem lehet célunk, hogy — jelen dolgozatunkban — ennek a valószínűleg nagyon termékeny festőnek fennmaradt képeit összegyűjtsük illetve művészeti értékelését adjuk. Csupán a Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria anyagát néztük meg, de a képek változatos származása fényt vet az anyag szétszórtságára. A Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokának gyűjteményében még egy portrépár van „Carl Gyurkovits gemahlt 1841" jelzéssel.

5

2 Az általunk ismert képek közül e kettő a legkorábbi. Festésmódjuk síkszerű, rossz anatómiai megoldással. Ugyanebből az évből származik a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő „Kisfiú vadrózsával" c. képe.

5

3 Ez az ismert képektől eltérően álló térdkép, megfestése az előbbiekkel azonos. Hozzájuk képest ugrásszerű fejlődést mutat az 1845-ből származó Erny Teréziát 75 éves korában ábrázoló kép.

5

4 Anatómiailag ugyan még ez sem tökéletes, de a sötétkék duchéz ruha, a csipke főkötő és gallér, valamint a nyakat takaró négysoros gyöngy anyagszerű megfestése, s nem utolsó sorban az élő arc, hihetővé teszik, hogy készítőjük sokat foglalkoztatott festő volt. A mi képeinkkel azonos, az 1860 körüli évekből a Nemzeti Galériában három portré is található.

5 5 A két idősebb és a középkorú nő arcképe egyenletes ábrázoló készségről, a részletek aprólékos megjelenítéséről tanúskodik. Nagy élvezettel festette a nők ékszereit, amelyek az ékszertörténet számára is használható, néha forrásértékű adatokkal is szolgálhatnak. A képek hátoldalán lévő jelzések csak az évszámot tüntetik fel, így fel kell tételeznünk, hogy a budai műteremben készültek. Nincs adatunk arra, hogy vándorfestőként is 63"