Folia historica 12

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből V.

ták, s ha némi támpontot nyújtottak is, megfelelő anyagi fedezettel nem rendelkeztek. így egyszerűbbnek látszott a kapacitás kibővítésével járó külföldi megrendeléseket támogatni. 1935 után elsősorban az olasz piac nyújtott ez­irányú reményeket. ". . . az illetékes olasz minisztériumok által tett propozí­ciók máris arra engednek következtetni, hogy hadianyagok beszerzésénél elsősorban a magyar piacot óhajtották igénybe venni. . .' így a külső és belső tényezők egyaránt hozzájárultak az új alapok lerakásához, amelyre rövidesen, mint a magyar hadigépezet bázisára, támaszkodni is lehetett. 1936-ban az igazgatósági tagok nem változtak, de merőben más volt a tárgyalások hangneme, mint Frommer idejében. Ilyen körülmények között 1936 januárjában reálisnak tűnt a gyár azon óhaja, hogy a Honvédelmi Minisztérium az esedékes részletek törlesztését előbb kezdje meg ". . . annál is inkább, mert vállalatunkba oly nagyméretű és tetemes összegeket igénylő beruházásokat eszközlünk, amelyek igen nagy tőkék igénybevételét teszik szükségessé." 51 7 A HM engedékenynek és megértőnek mutatkozott, amit a gyár azzal rekompenzált, hogy már március 5-én felteijesztették a lőszer­üzemre vonatkozó terveket. Április 15-én pedig jelentették, hogy a nehéz­gyalogsági lőszer gyártásához szükséges automata berendezést megrendelték és augusztus hó folyamán várható annak megérkezése. 51 8 A hajtóművek és gépek zömét Németország, Svájc, Franciaország jónevű cégei szállították, de nem hanyagolható el az a mennyiség sem, amelyet a gyár maga állított elő. A kereskedelmi forgalomról kiadott jelentés a várakozásokat némi­képp tükrözte. Különösen elmondható ez a zománciparban, ahol csekély be­fektetéssel a teljesítményt akár 30%-kal is fokozni lehetett. 51 9 Emelkedett a vasöntvények, gázlámpák, víz- és szeszmérők, szerszámgépek, zománcedény, kád, csillár, civilfegyver kereslete, ami nem választható el a vásárlóképesség javulásától. Nem kis szerepet kapott a forgalom növekedésében az 1936 augusztus havában megkötött, de csak novembertől ható, zománcedény for­galmára vonatkozó kartell megállapodás. A kartell egyezmény előzményé­nek kell tekinteni az 1928. július 1-én alakult és 1933. június l-ig működő kartellt, amelynek tagjai között már ott találjuk a Weiss Manfrédot, a Buda­foki gyárat, a Lampartot, valamint a Fuchs és Schlichter céget. Ennek a meg­állapodásnak felbontását a Weiss és a Fuchs-Schlichter cég között fenálló viták okozták. A Lámpagyárnak látszólag kedvezett az új helyzet, mert nagyobb forgalmat tudott magának biztosítani, mint ami a kartellben meg­illette volna. A kartell megszűnése azonban az árak zuhanását eredményezte, amit jól mutat az a kimutatás, amely szerint 1928-ban és 29-ben egy kilo­128

Next

/
Oldalképek
Tartalom