Folia historica 12

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből V.

súlyosabbnak a 7. pont minősült, mert kikötötte, illetve elfogadtatta azt, ". . . , hogy a rt.-ot terhelő kötelezettségek teljesítése végett milyen munkála­tok elvégzése szükséges a kincstár állapítja meg." 50 3 A Kincstár vállalta, hogy amennyiben a szerződés a rt. hibáján kívül felbontásra kerül, a FÉG tulajdo­nát képező létesíményeket megtéríti. E pontra hivatkozva kötelezte a gyárat, hogy egy-egy teleprész költségelszámolását az átadást követő hatvan napon belül mutassa be. A HM ezzel kívánta elérni, hogy az új termék előállításánál a részvénytársasága magas beruházásokra hivatkozva,a megengedettnél maga­sabb egységárat ne számlázhasson. Ezen a területen a FÉG a civilfegyverek gyártására is berendezkedhetett, "de .. . köteles üzemének teljesítőképességét (kapacitását) változatlanul oly módon biztosítani, hogy az üzem a kincstári rendelések legyártására a HM kívánságára bármikor zökkenés nélkül azonnal rendelkezésre állhasson." 50 4 A szerződés egyoldalúságát tükrözi az a kikötés is, hogy amennyiben a civil részleg a Kincstár szerint akadályozza a termelést, ezen üzemek térítés nélküli likvidálását a Honvédelmi Minisztérium elrendel­heti. A mondottakat támasztja még alá a terület bekerítésének és útépítésnek kötelezettsége, amelyből a HM természetesen részt nem vállalt, de annak hasz­nálatát szabályozta és engedélyhez kötötte. 25 éven át a szerződést egyik fél sem mondhatja fel. Ezt követően a Kincstár felmondási joggal élhet, a rt. azonban nem. 50 5 Kétségtelen, hogy amikor 1935 őszén a fúziót megvalósították és döntés született a lőszerüzem, valamint a fémgyár létesítésére, rendkívül súlyos műszaki, kereskedelmi, adminisztratív és nem utolsósorban pszicholó­giai feladatok tornyosultak az üzem elé. A revizori jelentések szinte évről évre felhívták a figyelmet arra, hogy a mérlegek számadataira építeni nem lehet. "A vállalat könyvvitele ugyanis rendkívül kezdetleges ... ", 50 6 s általá­ban a manipulációt szolgálja. A készletek forgási sebessége nagyon alacsony volt. Legnagyobbrészt 10% alatt maradt még a közkedvelt kiskaliberű fegy­vereknél is, ahol a felgyorsulás kimutatható, hiszen az 1933-as 3%-ról 1935-re 9%-ra emelkedett. A FÉG lépéshátrányban maradt a Weiss Manfréd Művekkel szemben, ahol a nemzetközi tilalmak ellenére a haditermelésre való átállás már 1928 és 1931 között bekövetkezett. Ugyancsak a csepeli üzem helyzetét erősítette, hogy állami támogatással alumíniumkohót hozott létre. Meg­tehette, mert saját áramfejlesztő telepén 60%-kal olcsóbb áramot tudott elő­állítani. Ezzel az előnnyel a Fegyvergyár nem konkurálhatott, bár a hadiipar igényelte, sőt később erőltette az alumínium felhasználását a Fegyver­gyárnál is 50 7 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom