Folia historica 10

Héri Vera: Érsekújvár visszavétele 1685 (Egykorú emlékérmek metszet előképei)

Lényegében ugynaezzel a módszerrel — tüzérségi tűzzel, vizesárok lecsapolásával, szétlőtt egy vagy két bástyán való rohammal veszi be 1685ben a keresztény sereg a várat. Az emlékérmek, mint tudjuk — mindig frissen reagáltak a történelmi eseményekre, annak fontosságától függően kisebb vagy nagyobb számban. Buda elvesztése például 1541-ben még sokkal kisebb jelentőségű volt, mint hogy külföldi érmészek témája legyen. A török terjeszkedésével azonban a Nyugat egyre kevésbé érezte magát biztonságban, s fokozódó érdeklődéssel fordultak a magyar földön lejátszódó események felé. Minthogy Itáliában a tengeri kereskedelmi útvonalak kerültek veszélybe, a Pápai Állam a francia hegemóniától tartott, s az európai egyensúly felbomlásától Ausztria túlságos meggyengülése és Franciaország túlzott megerősödése miatt, Lengyelország pedig szintén a török, tatár hódítástól tartott, így érdekeik ideig-óráig és nagy vonalakban közösek voltak. A közvélemény tájékoztatására kiadók, történetírók, művészek krónikákat, röplapokat bocsájtottak ki a sokszorosítás adta lehetőségek megnövekedésével. Az érmészek pedig az uralkodóknak tisztelegtek a győzelmek megörökítésével. Minthogy éppen az említett országok voltak leginkább érdekelve, természetes, hogy ez országok írói, művészei foglalkoztak legtöbbet az Európa sorsát leginkább meghatározó XVII. század végi eseményekkel. A kiadók grafikusok, vésnökök természetesen nem jelentek meg mindig személyesen egy-egy ostromnál. A kevés számú utazó, vagy hadmérnök eredeti rajza válik ismertté, néha önálló életet kezd, s a „legeltérőbb fekvésű városok képei szinte hajszálra megegyeznek, ... csak a feliratok változnak ,

u Az emlékérmek és metszetek közötti kapcsolat ismert, méginkább jellemző ez a török-ellenes hadjáratok idején, amikor megnövekszik a katonai vonatkozású grafikus ábrázolások száma. Egy-egy látkép, krónika illusztráció kis torzulással néhány év múlva másik kiadónál jelenik meg, esetleg a pontosság áldozatul esik esztétikai elképzeléseknek. Mire az érmész kezébe kerül, aligha felelne meg egy vezérkari rajznak. Az érsekújvári győzelmet ünneplő érmek egy része megközelítően hitelesnek ábrázolja a várat és ostromát, a csapatok elhelyezkedését, az építmény arányait. Jelen esetben nem az egykorú érmek teljes felsorolására vállalkozunk, hanem csak azokéra, melyeknek a metszet előképét ismertetni tudjuk. A felsorolás a legpontosabb „másolt érmekkel kezdődik, míg az utolsó érem már csak egyes alakokat őriz meg az egyébként igen részletes és kvalitásos grafikából. 9