Folia historica 10

Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)

30,6x42,2 cm. OSZK Színháztörténeti Tár, ltsz. 48.1713. „Művészet Magyarországon 1830-1870", Katalógus II. (Budapest 1981) 281. sz. 63. kép. 48. Litográfia, papír, 47,8x65,4 cm. MTKCs ltsz. 6293. 1861. 49. Pl.: Mátyás király Baumkirchner Andrásnak adománylevelet ad (60-as évek)., III. Béla fogadja a kereszteshadakat (1868) stb. 50. Szépia és tollrajz, papír, 57,8x75,5 cm. MTKCs ltsz. 28/1950 Rajz. 1868. 51. „A magyar haza története" című kép magyarázata. Kivonatolva Ifj. Erdó'di gróf Pálffy Lipót kéziratából... H. n. 1878. Pálffy Lipótról: Szabó Kálmán, Ifjabb Gróf Pálffy-Daun Lipót Emlékezete. (Budapest 1886) és „Művészet Magyarországon 1830-1870" Katalógus I. (Budapest 1981) 280. 52. Széphelyi F. György, i. m. (19) 72.; „Művészet Magyarországon 1830-1870" Katalógus II. (1981) 195. sz. 87. kép. 53. Azaz a megfelelő' eseményeknél a megfelelő táj képét láthatjuk a háttérben. (Pl. Nagy Lajos - Visegrád.) 54. „Művészet Magyarországon 1830-1870" Katalógus II. (1981) 196. szám 89. kép. 55. Ilyen például a 16. lap jegyzete, ahol Bánffy püspök és II. László pozsonyi jelenetének bemutatásáról megjegyzi, hogy a püspöksüveget rosszul rajzolta meg, mert ilyen magasat csak a 15. században használtak. 56. Akvarell, tus, papír 31x43,5 cm, MTKCs ltsz. 58.2391. 57. Olaj, vászon, 68,3x89,3 cm. MNG. Később a nagyméretű olajkép-változat is elkészült: Olaj, vászon, 176x255 cm. J. b. 1.: Than M. 1870. MNG ltsz. FK 8209. 58. A „Buda halála" a tervezett Csaba trilógia része. Ez utóbbi elkészült darabjai 1835-81 között keletkeztek, a „Buda halála" 1863-ban. Ld.: László Gyula, Száll az ének. Régész szemmel a Buda haláláról. Új írás, (1980/5.) 59. Wilhelmb Gizella, Than Mór (Budapest, 1944) 24, 25, és 28. 60. Balás-Piri László, A magyar történeti festészet a XIX. században (Budapest, 1932) 7. kép., továbbá Wilhelmb Gizella, i. m. (59) 24-25. 61. Franz Joseph Anton von Spee birodalmi gróf 1822-27 között újította föl Düsseldorf közelében fekvő heltorfi kastélyát, és a „Gartensaal" kifestésével kapcsolatban Peter von Cornelius segítségét kérte. 1825-től kezdődtek el a munkák, az első kivitelezett mű C. Stürmer freskója volt. A porosz kormány még 1819-ben nevezte ki Corneliust a düsseldorfi Akadémia élére, de csak 1821-ben foglalta el ténylegesen az 69