Folia historica 9
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.
1909-ben a telepi lakosság közművelődésének biztosítására tervezetet készítet a minisztérium. Ebben a tervezetben szerepelt a felnőtt analfabéta tanfolyam elindítása, amelyet az elemi iskolák mellett szándékoztak működtetni, s szerepelt a munkásgimnázium felállításának gondolata is —, a polgári iskolák mellett működtetve. A tervezet népkönyvtárak létesítését rögzítette, amelyet az ún. Munkáskaszinóban kívánt elhelyezni, ahová olvasótermet, könyvtártermet, előadótermeket és irodát is tervezett. 28 1 A lakótelep közművelődési szerkezete nem épült ki ilyen formában. Analfabéta tanfolyamok szerveződtek a telepen, 28 2 de a munkásgimnázium beindulásáról nincs adatunk, sőt a népkönyvtár helyéül megjelölt Munkáskaszinó sem épült fel a Wekerle-telepen. Az állami munkáslakótelep közművelődését, kulturális és szellemi életét a Wekerletelepi Társaskör, hivatalos nevén a Kispest-Munkástelep La* kóinak Társasköre irányította. Mellette, illetve a Társaskör egyik osztályaként működött 1920-tól az ún. Szabad Lyceum, majd 1922-től a Lyceum a Wekerletelepi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság kötelékébe került át 283 E bizottság megalakulása után a telepi népművelés legalább olyan bonyolult hierarchikus hivatali rendszer irányítása alá került, mint minden egyéb az állami lakótelepen. A Wekerletelepi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság ugyanis a kispesti helyi hatóságú bizottság albizottsága volt, s így a helyi, a vármegyei bizottságokon keresztül az országos főfelügyelethez, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz tartozott. 28 4 A Szabad Lyceum, illetve az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság feladata volt a lakosság kulturális igényeinek helybeni kielégítése: előadások, kiállítások és ünnepélyek megszervezésével, önálló helyisége nem volt, előadásait a Borovszky-féle vendéglőben tartotta, arrielyeknek témája általában népegészségügyi és történelmi vonatkozású volt. Jelentős működésében, hogy a könyvtár-szegény telepen egy 1 023 kötetes könyvtárat tartott fenn. 28 5 A Wekerle-telep szellemi életében domináns tényező mégis a Társaskör volt. 1910-ben jött létre a telepi tanári kar és Győri Ottmár gondnok kezdeményezése nyomán. A Társaskör volt az első egyesület, amely elindította a telep társadalmi életét, megszervezte kulturális és sporttevékenységét és igyekezett minden erejével irányítani a munkáslakosság gondolati és szemléleti formálódását. A lakótelep monográfiájában László Gyula így fogalmazta meg a Társaskör funkcióját: „Célja a telep lakói között szorosabb társadalmi viszony létesítése, a közös gazdasági érdekek védelme és a nemzeti irányú művelődésnek a lakosok körében való terjesztése." 28 6 .228
