Folia historica 9
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.
problémáival. S ha a cikkíró irredenta és nacionalista magyarázatait, érveit nem is fogadhatjuk el, adatait és helyzetfeltárását annál inkább: „...a háború óta a tanár nevelő és oktató munkája évről évre nehezebb és a tanulók előmenetele nem áll mindig arányban a tanár végzett munkájával... ezt leginkább a szülők szociális körülményei és a tanulók egészségi állapota okozza. A polgári iskola tanulói csaknem kivétel nélkül szegény emberek gyerekei, akik nem Nagy-Magyarország acélos búzáján nevelik gyermekeiket, hanem megcsonkított hazánk kenyértelenségén. így érthető, hogy a polgári iskolában feltűnően sok a rosszultáplált, vézna ideges gyermek, akik nem csak testi fejlődésben maradnak el az egészségesektől, hanem szellemileg is." 276 Említésre méltó, hogy a polgári iskola kereteiben működtek — bár helyiség hiányában állandóan az elhalás veszélyével küszködtek — tanfolyamok, szakkörök, tgy: nyelvtanfolyamok, gyorsírás és zene, valamint az 1923ban megalakult Ifjú Vöröskereszt Egylet és 1924-től a Wekerle Sportkör is a polgári iskola szervezésében működött. 1920-tól 1926-ig a polgári fiúiskolában 3 107, a leányiskolában 3 384 tanuló tanult, összesen 6 491 fő, 27 7 a húszas évek közepétől ez a szám csökkent: részben az áldatlan iskolai viszonyok, részben pedig az emelkedő iskolai költségek miatt. 1928-ig a telepi polgári iskolákban végzetteknek 56,6%-a iparos és alkalmazotti pályákra ment, 16,4%-a továbbtanult s 27%-a nem tanult tovább, sem szakmai, sem alkalmazotti továbbképzésen nem vett részt 27 8 Az ismertetett nehézségek és problémák ellenére sem mondhatjuk eredménytelennek az állami munkáslakótelepen folyó iskolai oktatást. Feltétlenül érződik persze ebben a vonatkozásban is az, hogy a telep lakóinak nagyobb része kvalifikált, képzett szakmunkás volt, így nem véletlen, hogy az analfabéták száma a Wekerle-telepen az országos átlag alatt maradt, s hogy a tanköteles gyermekek 91,9% a járt iskolába, amit szintén jobb átlagot mutat az országosnál és az anyavárosénál is. Ez az 1925-26-os tanév vonatkozásában annyit jelent, hogy a 2 608 tankötelesből 2 399 gyermek járt iskolába. 27 9 A telep lakóinak 73,6%-a volt írástudó 1910-ben s 1920-ra ez az arány 83,6%-ra javult. 28 0 A Wekerle-telepi analfabétizmus felszámolását már a dualista Magyarország Wekerle-kormánya megcélozta, s a közművelődést szigorúan irányított és merev korlátok közötti formában a klebelsbergi gondolat jegyében az 1920-as években továbbfejlesztették a kispesti állami lakótelepen is. .227
