Folia historica 9

Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.

közigazgatási odatartozásából adódóan viszont Kispest adminisztrálta a telepet. Az 1910-es évektől kezdve már inkább erre az „ingyenes adminisztrálásra" hivatkozott a község — mint a korábban adott Ígéretekre amikor az államtól kedvezményeket várt vagy követelt. Erre alapozva kérték a bor- és húsfogyasztási adó méltányos megállapítását a háborús években,

18

8 s engedményeik fejében 200 000 pengős évi államsegélyt vagy a vízdijak elengedését.

189 Az anyaközség tanácsának és lakóinak elégedetlenségét csak növelte, hogy a telep építkezéseibe és a későbbi tatarozó, karbantartó munkáiba nem vonta be az állam a kispesti iparosokat. De hasonló csalódottságot szültek a telep viszonylagosan olcsó lakbérei is. Legyőzhetetlen konkurrenciát jelentett a közművesített telep, a kispestinél jóval egészségesebb lakások az anyaközség háztulajdonosai számára. Kispest egészségtelen és a házadók miatt magasra tartott bérű lakásainak keresettsége visszaesett a telep felépülése után.

19

0 E sokszor felemlegedett sérelmek ellenére, Kispest ragaszkodott a Wekerle-telephez. Valahányszor elterjedt a hír, hogy a Pénzügyminisztérium hajlandó volna megválni a teleptől, az anyaváros — jól kiszámított érdekei tudatában - hangoztatta Kispest és Wekerle-telep együvé tartozását. 191 l-ben az egyik helyi lap Bárczy István polgármester bizalmas értekezletéről kiszivárgott hírekre alapozva közölte, hogy a Pénzügyminisztérium a fővárosnak kívánja átadni az épülő állami munkáslakótelepet: a Wekerlét és a Kőbányán tervezettet is.

19

1 Ekkor Kispest eszközül próbálta felhasználni a telepet régi elképzelésének megvalósításához; ahhoz, hogy a községet Budapesthez kapcsolják. Tehát a telepet és az anyavárost együtt, mint összetartozó közigazgatási egységet kívánta a főváros kebelébe sorolni. A legmeglepőbb az ekkori kispesti magatartásban az, hogy az eddig tehertételnek tartott telep kiszakítását a községből, annak egyedül való fővároshoz csatolását csődnek minősítette, mondván, hogy a község közigazgatási egységének 1/3-a leszakadna ezzel.

19

2 Az 1930-as évek közepén pedig - amikor ismét hasonló hírek keltek szárnyra a teleppel kapcsolatban — Kispest kifejezetten amellett foglalt állást, hogy megvásárolná az állami lakótelepet.

19

3 A Wekerle Állami Munkáslakótelep állami kezelés alatt maradt és a felszabadulás utáni rendezésig fennállt közigazgatásában az a visszás helyzet, amellyel elégedetlen volt az anyaváros, Kispest és a lakótelep egyaránt. A telepiek elégedetlenségét általában a telep helyi lapja, a Wekerletelepi Értesítő fogalmazta meg: „Minket egyszerűen bekebeleztek Kispestbe! Kispest vagyunk! Egyszerűen Kispest kettő! Így! Úgy vagyunk, mint Magyarország .202