Folia historica 9
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.
E nem önzetlen érdekekből adódóan a község elengedte az államnak a lakótelep területének parcellázásáért szedhető díjakat, valamint az építési engedély díját, s e kedvezmények biztosítása érdekében pótszabályrendeletet léptetett érvénybe az egy holdon felüli területek parcellázására vonatkozóan. 18 2 A község már az engedmények megadásakor sem rejtette véka alá, milyen konkrét ellenszolgáltatásokat vár ezekért az államtól. Wekerle Sándor pénzügyminiszterhez küldött kérvényükben a következőket kérték: Kispest székhellyel új közigazgatási járást, királyi adóhivatal felállítását, a községi hetivásáijog sertésfelhajtással való kiegészítését, a fővárosi tenyész- és állatvásár Pusztaszentlőrincre való helyezését, vásáijogot, évenként legalább négy országos vásárral, a fogyasztási adók megváltási összegének „méltányos megállapítását", a fővárosi szeméttelep kihelyezését, a közeli beruházásokhoz 500 000 korona községi kölcsön megszerzéséhez erkölcsi támogatást. 18 3 Majd újabb kérvényben Kispest és Pesterzsébet közösen az államrendőrség kiterjesztését kérte területükre,.a kir. járásbíróság felállítását, valamint víz- és csatornahálózatuknak a telepibe való bekapcsolását. 18 4 A kérvényre érkezett pénzügyminiszteri válaszok jó része csak ígéret maradt. De a Kispest központú új járás 1911. december 1-én megalakult s megkezdte működését, 18 5 a fővárosi államrendőrség hatásköri kiterjesztése is megtörtént 18 6 és a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése és a telephez kapcsolása is megoldódott, bár nem az állam, hanem a községek költségén. Kispest község reményei a teleppel kapcsolatban mégis évről évre halványultak, s 1911-től az elégedetlenség, csalódottság dominál Kispest közvéleményében a be nem váltott Ígéretek miatt. „Ma már az Ígéretek özöne (járásbíróság, szolgabíróság, adóhivatal, középiskola stb.) is hiányzik, amellyel Wekerle annak idején oly ügyesen el tudta altatni vezetőinket. " 187 Kispest község, majd város tervei, amelyek a területén épülő állami telephez fűződtek, nagy részükben nem valósultak meg, így az államnak tett községi engedményeket mindvégig viszonzatlan adománynak tekintette Kispest. Minden adandó alkalommal felvetette sérelmeit és elégedetlenségét az állammal szemben. Azon túl ugyanis, hogy a község várt fellendülését nem biztosította az állam, Kispest kimondottan anyagi tehertételnek tekintette a Wekerle-telepet. Ez pedig abból fakadt, hogy a parcellázások és az építkezés után járó adókat elengedte Kispest, az 1908. XXIX. tc-ben rögzítettek szerint pedig az állami munkástelep mentesült mindenféle adó alól. így a község számára valóban nem jelentett jövedelmet a területén álló állami lakótelepen, .201
