Folia historica 9

Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.

1909 1910 1911 1912 1913 1914 1918 1919 1924 MÁV Gépgyár 132 410 613 754 940 979 1020 987 995 MÁV Északi Főműhely 142 292 376 428 458 476 513 530 MÁV egyéb 151 445 540 559 641 669 775 M. kir. Posta 99 248 475 602 642 676 727 849 Áll. Nyomda 17 17 17 8 8 10 M. kir. Dohánygyár 5 11 20 38 19 21 27 Áll. Felsőip. Isk. 7 7 7 Magán gyárak 542 715 667 718 433 425 425 Sz.főv. Gázgyár 56 55 55 Bp. Egy. v. vasút 23 Sz.főv. szemétüzem 4 Grafikai egyesület 189 187 184 Egyéb 11 13 Telepi alkalmazott 285 334 Kereskedő, iparos 24 58 40 40 55 64 Áll. rendőrség 98 99 118 119 115 119 Összesen 132 651 1892 3449 3359 3552 3643 4065 4414 Mint a számadatok tükrözik, a Wekerle-telep lakóinak összetételében a legnagyobb százalékot a gyári munkások tették ki a MÁV Gépgyárból, a MÁV Északi Főműhelyéből, az Állami Dohánygyárból , a szerződésben álló magángyárakból és a főváros üzemeiből. A fennmaradó rész zömét pedig a MÁV-alkalmazottak és postások, nyomdászok alkották. Elenyésző százalékban az államrendőrség alkalmazottai, a telepi alkalmazottak és a telepen üzletet bérlő kereskedők, iparosok, valamint a felsorolt gyárak, vállalatok, intézmények tisztviselői bérelték az állami lakótelep lakásait. A Wekerle Állami Munkáslakótelep tehát nem csupán megnevezés alapján munkástelep, hanem lakóinak összetételéből adódóan is az. A lakótelep arculatát, életmódját, politikai hovatartozását a munkáslakta tényezőnek kell tehát döntő módon meghatároznia. Mielőtt azonban megkísérelnénk megrajzolni azt, ki kell térnünk egyéb olyan tényezők vázolására is, amelyek a már említett döntő tényező mellett befolyásolták, módosították, átszínezték, sőt megakadályozták, hogy a munkáslakótelep egyértelműen és problémamentesen a munkáslakótelep politikai és életviteli arculatát öltse fel. Az egyik ilyen deformáló tényező az állami munkástelep közigazgatási hovatartozásának kérdése s az ennek tisztázatlanságából adódó problémák, retorziók. .198