Folia historica 9
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.
ennek kihatása vitathatatlanul jelentkezett. Az ország területe 92.6 km 2-re csökkent, ami a háború előttinek 32.7%-a. A lakosság 7.6 milliót tett ki, ami a réginek csupán 42%-a volt. A belső piac változásával szervesen összefüggött a nyersanyagbázisok számának és kapacitásának visszaesése. A kohászat 31%-a, a vasérctermelés 11%-a maradt csak meg. Ezek az arányeltolódások jelentkeztek az ország egyéb területein is, de a legkirívóbban mutatkoztak meg a behozatal-kivitel egészségtelen alakulásán. Súlyosbította a helyzetet, hogy az adott történelmi periódusban nem volt mit kivinni, azaz eladni külföldre. 32 0 Tehát az a viszonylag kedvező helyzet, amely a háború első három, de főleg a második évét jellemezte, megszűnt. 1920-ban a FÉG a háború előttinek 25%-át, 1921-ben 45%-át termelte a látszólagos nyereségemelkedés ellenére. Az események alakulásában tényezőként kell kihangsúlyoznunk az inflációt, amely a kereseti lehetőségek csökkenő tendenciája miatt a fegyvergyári munkásokra az átlagnál jobban kihatott, 32 1 és Trianont, amely a Fegyvergyár termelésének határt szabott. 32 2 1922. december 21-én dr. Baranyavári Ullmann István — miközben tisztviselői tagsága megszűnt - az igazgatóságba került. Mellette ott találjuk b. Harkányi Jánost, b. Hazai Samut, b. Rosner Ervint - aki az igazgatóságból 1915. jun. 23-án Philipp Adolffal együtt vált ki Wágner Ödönt, Kiss Árpádot. E kinevezésekkel egyidőben Posch Gyula igazgatósági tag bejegyzése megszűnt. 1923 január 17-én Kelemen Gyula is távozott a vezetésből. Ez év február 12-én a közgyűlés elfogadta és május 19-én a Törvényszék bejegyezte a 24 000 db'új 1000 korona névértékű kötvény kibocsátását, amivel az alaptőkét 24 millió koronával megemelték. Az infláció miatt az ezideig 300 koronát érő kötvények értékét 1000 koronában állapították meg, s így az alaptőke elérte a 60 000 koronát, amelyet 60 000 db 1000 koronás kötvény fejezett ki. 1923. december 13-án Egry Aurél, Kelemen Ferenc, b. Weiss Jenő kerültek az igazgatóságba, míg Weiss Manfréd, Libits Adolf, b. Haupt Stummer László, b. Radvánszky Géza és Wágner Ödön igazgatósági minősége megszűnt. 1925. július 2-án Scitovszky Tibor, Szinnyei Merse István tűntek fel az igazgatósági tagok között. így a gyár igazgatósága ekkor az alábbi 15 tagból állt. B. Rosner Ervin, b. Harkányi János, Bláthy Ottó Titusz, dr. Egerszegi Egri Aurél, Fegyvemeki Frommer Rudolf, b. Hazai Samu, Horváth Elemér, dr. Kelemen Ferenc, b. Kornfeld Móric, Márcus Hugó, Szinnyei Merse István, dr. Scitovszky Tibor, Tóbisch Ferenc, baranyavári Ullmann István, csepeli Weiss Jenő báró. Ugyanakkor visszavonult Kilényi Hugó, majd október 2-án Tóbisch Ferenc. 32 3 .156
