Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
enyhíti s kilátásba helyezte, hogy a telep hamarosan a főváros közigazgatása alá fog tartozni. 11 6 A fővárossal folytatott tárgyalások nem vezettek teljes eredményhez, mivel a város nem vállalta a telep vízellátását, kapacitás hiányára hivatkozva. A lakótelep szennyvízcsatornáit viszont a fővárosi főgyűjtőbe kapcsolták. így nem vált szükségessé, hogy a telep számára külön szivattyútelepet építsenek, a főváros központi szivattyútelepén át jutott a lakótelep szennyvize a Dunába. 11 7 A telep határain belüli mellékcsatornák kiépítése és a telepi főgyűjtőcsatorna megépítése, valamint a Soroksári úti fővárosi szennyvízlevezető csatornáig való elvezetése a Pénzügyminisztérium feladata maradt. A lakótelep elvezető főgyűjtőcsatornáját még az 191 l-es év folyamán kiépítették, a mellékcsatornák építése pedig a lakóházak építésével párhuzamosan haladt. A lakótelep csatornázása tehát maradéktalanul megoldottnak tekinthető. A Wekerle-telepen kettős csatornázási rendszert építettek ki; a csapadékvíz elvezetésére felszíni vízelvezető árokhálózat létesült, amelyen át az esővíz a soroksári Duna-ágába jutott, a házi szennyvizet pedig a már leírt földalatti betoncsatornákon át a budapesti szennyvízlevezető főgyűjtőcsövébe vezették. 11 8 A telep vízellátásáról — a főváros teljes elzárkózása után — teljes mértékben a Pénzügyminisztériumnak kellett gondoskodnia. A Wekerle-telep ellátására így az állam külön vízművet épített a Csepel-szigeten. A vízmű Csepel községtől délre fekszik, ahol nagy mennyiségű és jó ivóvizet adó kutakból emelték ki a vizet, amelyet aztán a Duna medre alatt és a telepi Hungária út hosszában lefektetett fővezetéken Kispest és Kőbánya-Óhegy között a vasútvonal mellett felépített víztoronyhoz vezettek. 11 9 A telep 1 000 köbméteres víztornyának építésére a Pénzügyminisztérium pályázatot írt ki 1909 tavaszán. A beérkezett pályaművek közül a Grünwald Testvérek építő vállalat vasbetonosztályának terveit fogadták el, amelynek alapján 1909. július 1. és október 15-e között felépült a lakótelep víztornya. 12 0 1910 folyamán teljesen kiépült a lakótelep vízvezeték hálózata, amely Rékai építésvezető leírása szerint a következő rendszer alapján működött: a 9 km távolságra fekvő csepeli vízmű 3 db 5 m átmérőjű, 14 m mély vertikális kútból állt, amely szivattyúzás útján napi 9 000 köbméter vizet szolgáltatott. Innen egy 400 m-es vascsövön juttatták a vizet a telep 1 000 köbméteres víztornyába. A lakótelep csőhálózatának hossza 30 km, napi vízszükséglete pedig 3 000 köbméter volt. 12 1 A 9 000 köbméter teljesítményű csepeli vízmű kapacitásának kihasz156
