Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
gesen csökkentette az építkezés költségeit. Amit persze nyert azon az állam, hogy Budapest határán kívülre telepítette a lakótelepet, többszörösen elveszítette az utazgató, munkahelyétől távol lakó munkás. Számtalan mérges helyzetet teremtett az a tény is, hogy Kispesten, egy önálló közigazgatási egységen belül, egy másik, állami érdekeltségű egység is jelen volt. Gyakorta került vitába az állam, a főváros és Kispest a telep miatt és mindannyiszor gazdasági, politikai előnyök elvesztése vagy megszerzése képezte a vita tárgyát. III. 1908 őszén kezdődtek el az előmunkálatok Kispesten a telep helyének kijelölésével és a telek vásárlásával. Kispest határának ÉNy-i részén 472 000 négyszögöles területet vásárolt meg a kormány Sárkány József kispesti birtokos örököseitől 6,5 koronás áron. Ez a négyszög alakú, Budapesttel határos, az Üllői út és a Gyáli út között fekvő terület ÉK felől Kispest szélső házaival érintkezett, DNy-ról Erzsébetfalvával, ÉNy-ról pedig a budapesti Határ úttal. A Sárkány-birtok beépítetlen terület volt, tulajdonosai külterjes mezőgazdálkodásra használták. A tengerszint felett 121 m magasan, a Duna közepes vízállása felett 20 m magasan fekvő terep a fővárostól és a csepeli Duna-ágtól is egyaránt 6 km távolságra terült el. Talaját 0,50-200 m-ig homokréteg képezte, alatta vizet könnyen áteresztő kavicsréteg húzódott. 7 5 A terület rendezésére, telekszabályozására, valamint az épülő házak tervezésére pályázatot írtak ki. A tervezés előmunkálatainak elvégzésére pedig vegyesbizottság alakult a Pénzügyminisztérium, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, az érdekelt községek és Budapest megbízott képviselőiből, szakembereiből. A vegyesbizottság feladata az épülő telep infrastruktúrájával; vízellátásával, csatornázásával, úthálózatának kiépítésével kapcsolatos problémák megoldása és a tervek előkészítése volt. Wekerle Sándor pénzügyminiszter megbízásából a Magyar Mérnökés Építészegyesület írta ki a pályázatot a telep parcellázására és a lakóháztípusok megtervezésére. A pályázat határideje 1908. október 17-e volt. Erre az időre 60 pályamű érkezett be; 30 a terület parcellázásáról, 30 a háztípusokról. A végrehajtó bizottság Hauszmann Alajos egyesületi elnök vezetésével döntött a beérkezett tervek felett. 7 6 A 30 elrendezési terv közül Palóczi Antal nyerte el a pályadíjat munkájával. A Művészet c. folyóirat szerkesztője örömmel fogadta a pályázati kiírást, s a lapban helyet biztosított a parcellázási pályázat pályadíjas terveinek ismertetése számára, 7 7 s ezt annál is inkább szívesen tette, mert a pályázat adta művészi szabadságot szinte kivételes jelenségnek tartotta. 144
