Folia historica 7
Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban
Érdekes, hogy Kinizsi alakja nem ment annyira át a szerb népköltészetbe, mint feleségének Magyar Benignának személye. Őt ugyanis megtaláljuk egy farsangi parasztdráma hősnőjeként, népi románcokban bujdosik „a horvát Adria napfényes partjain", mint a rabság láncait lerázó „Robinja" ideális megtestesülése, mint a horvát szabadság szimbóluma." 6 6 A hosszabb-rövidebb irodalmi alkotások mellett évszázadokon át nyomon követhető, Kinizsi személye anekdota-kincsünkben is. A XVIII. században Vályi András, a XIX.-ben Dugonics, Vas Gereben, Erdélyi János, Jókai Mór, a XX. században Kálmány Lajos és mások gyűjtésében. Ujramegjelenésüktől függetlenül Bonfini kisugárzó hatása nem egy esetben nyomonkövet hető. A legrégibbek egyike „Nem illik mindenre" a Régi magyar mondák legújabb kiadásából sem maradhatott ki. „Mátyás király Kinizsi Pált — igen kedves emberét — olyan követségbe akarta küldeni a törökhöz, melyben inkább halálát, mint követségének sikerét remélhette. Hogy nagyobb kedvvel menne Kinizsi azt fogadta a király, hogyha a török az ő fejét el találná üttetni ő tüstént a törökre esne és meg sem állana addig, míg az ő feje helyébe harmincezer török fejet le nem vágat. Ugy ám mondá Kinizsi, de azon harmincezer fejek közül egy sem illik úgy a Palkónak nyakára, mint e mostani fej." 6 7 Rendkívül sok változata van „A tálcát otthagytad paraszt" címen ismertté vált anekdotának. „Mátyás Nagyvázsony mellett vadászott, melege volt és beüzent a klastromba, hogy szomjazik. A barátok aranyedényekbe finom somlait hoztak. Amikor felnyújtották a királynak nem fogadta el, mondván: ilyen melegben neki a bor nem jó. Meghallotta ezt a malomajtóban a malomkövet hajtó Kinizsi, beugrott egy vizesedényért és rohant a királyhoz. Amikor odaért rákiáltottak: ,A tálcát otthagytad paraszt" Kinizsi visszafutott felkapott egy malomkövet és azon nyújtotta át a poharat. Mátyásnak nagyon megtetszett a legény, Vázsonyt neki adta és meghívta vitézei közé." 6 8 A vázsonyi vár megszerzésének egy másik változata is ismert. Alapjait a szájhagyomány adta, de végső megformálásában kiművelt fő működhetett közre. „Kinizsi furcsán jutott Vázsonykőhöz. Mátyás Magyarország királya Vázsonykő környékén vadászott hadvezérével Kinizsi Pállal, de a nagy erdőben eltévedtek. Az utat sokáig keresték, mig egyszercsak a király megpillantja a várat, s így kiált fel: Pál ahol néked Vázsonykő! Kinizsi Mátyás lábaihoz borult s mondá: Szent a király szava! Mátyás ugyan tréfából mondta, de mivel szerette Kinizsit valóságban is övé lett." 6 9 90
