Folia historica 2

Szakály Ferenc: Ali koppányi bég sarca

Az újabb feltartóztatások hírére a hódoltsági paraszt-polgárok már a „kezesség" szó puszta említésére is megrettentek. Ezt a rémületet még a törökök leveleiből is kiolvashatjuk. 1589 januárjában Musztafa bölükbasi arra kérte Trombitás Jánost, Pálffy Miklós komáromi udvarbíráját, hogy egy bizonyos Amhát nevű török rabot 40 napra bocsásson el az ő felküldött hitlevelére. Mivel azonban nem nagyon bízott abban, hogy az ő szava és levele elégségesnek bizonyul ehhez, ezért néhány hódoltsági embert is felküldött azzal együtt, ö maga írja, hogy a felküldöttek nagyon félnek attól, hogy kezességbe „esnek". Félelmük nem is volt indokolatlan, hiszen ezzel a céllal küldte őket.

3

7 AU váltságdíjának ügye még 1591-ben is továbbgyűrűzött. Ez év novemberében a ráckevi polgárok hosszú levélben adták elő a rajtuk esett rettenetes „veszedelmet". A veszedelmet ismét csak egy, még az előbbieknél is cifrább kezességi ügy hozta rájuk. Veszprémi katonák rontottak a városra,

3

8 s ... „mynd az harminczadosért, kadyaért, hoczyáért és az egnéhány wargha törökértth, kyk itth laknak, hath fw embert ky hoztak es le akartak wagny, hogy kezesek nem akartwnk lenny értek ..." A támadás a sértettek szerint tehát azért történt, hogy rákevieket a köztük élő törökökért bizonyos adómennyiség vagy váltságdíj fizetésére kényszerítsék. Érdemes elidőzni néhány mondat erejéig ennél az esetnél. Ráckevi a magyarországi török megszállás központjától, Budától mindössze valami harminc kilométerre fekszik délre. A Csepel-szigeten levő mezővárost azonban nemcsak a központ közelsége és a Duna védi, hanem vele szemben, a folyó jobb partján is török palánkok sorakoznak. Azok között a hódoltsági helységek között, amelyekben nem tanyázott török őrség, mindenképpen a legvédettebbekhez számíthatott. Ez magyarázza (persze a város nagysága és jelentősége mellett), hogy a törökök — szokásukkal ellentétben — kádit tartottak benne,

3

9 és a török kézművesek („egnéhány wargha török") is letelepedtek ott. Most, 1591ben a ráckevieknek nem azért kell fizetniük, mert ezeket a magyar végváriak elfogták, hanem pusztán azért, mert módjukban lenne elfogni őket, pusztán azért, mert egy megszállt városban le mertek telepedni... Mert — ezt alighanem mondani sem kell — a ráckevieknek ezúttal is fizetniük kellett („ ... mert láttuk az keresztyén barátynknak holt testeketth az wczyában hewerny..."). Némi túlzással, de ezúttal mégis joggal állapítják meg, hogy ilyet még a törökök sem tesznek velük, nem hogy az chyazarétth el dwlatnáya, de mégh czyak egy iszpáhyának synczen feye (= nem merészeli), hogy az másik iszpáhyának cyak eg jobágyáth rnegh mernéye werny", nemhogy a szultáni jobbágyot. A magyarok azonban, lám, mitsem törőd48