Folia historica 2

Tardy Lajos: Johannes Schöner és követőinek magyar tárgyú térképei a 16. század első negyedében

Tardy Lajos: Johannes Schöner és követőinek magyar tárgyú térképei a 16. század első negyedében A bécsi Nemzeti Könyvtár kézirattárában őrzött 3505. számú kódex 32. lapjának hátoldalán és a 33. lap előoldalán kézírásos, kézzel színezett, 435 X 202 milliméter méretű világtérképet látunk. Unterkirchner Franz 1957. évi

1 és Menhardt Herman 1961. évi

2 katalógusa szerint a 16. század elején készítette a szerintük ismeretlen szerző. A térkép felöleli az egész akkor ismert világot; mai szóhasználattal élve politikai térképnek is minősíthetjük. Címfelirata szerint is a világ országairól kíván tájékoztatást nyújtani, érzékeltetve azok kiterjedését, de alig érintve fizikai képüket — legfeljebb ötletszerűen egy-egy hegyláncolattal, sivataggal vagy folyóval tesz kivételt. A térkép alkotója csaknem mindenütt merev geometriai határvonalakkal adja meg az országok sematikus rajzát. Míg az európai országok térképi ábrázolása nagy vonalaikban arányosnak és ennyiben valósághűnek mondható, addig a többi kontinens, valamint az óceánok rajzolata kifejezetten torz és nem haladja meg a kor kartográfiai színvonalát. A szerző térképén a korabeli állapotot igyekszik visszaadni. Nem vizsgálja a korábbi helyzetet, nem foglalkozik egyes tájak, országok egykori lakóival. Egyetlen esetben tesz kivételt és ez a kivétel Magyarországra és Grúziára vonatkozik. A térképen az elrajzolt Fekete-tenger és a Káspi-tenger között, „Tartaria Cumania" alatt helyezkedik el Grúzia, amelyről a térkép szerzője a következőket írja: „Georgia seu Hung aria antiqua" — tehát „Grúzia vagyis a régi Magyarország"? E lakonikus megállapításnak többféle magyarázatot is tulajdoníthatunk. Nincsen kizárva, hogy a térképszerző értesülései szerint Grúzia volt a magyarság őshazája. De éppen úgy 23