S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 34/1. (Budapest, 1981)
A II. részben ujabban emiitett helységek névmutatója i Aranyos renk-R une, Árkos-A reus, Árvaváralja (Szlovákia)-Oravsky Podzámok, BalázsfalvaBlaj, Beje (Szlovákla)-Behynce, Béles-Bells, Borsa-Borsa, Borszék-Borsec, CsikszeredaMiercurea Ciuc, Domica (Szlovákia)-Domica, Dorna Vatra (Moldva)-Vatra Dornei, Fiume (Jugoszlávia)-Rijeka, Gölnicbánya (Szlovákia)-Gelnica, Gyergyóholló-Corbu, GyergyószentmiklósGheorgheni, Havasgáld-Íntregalde, Hollósarka-Capu Corbului, Igló (Szlovákia)-Spisská Nová Ves, Izvora üdülőtelep-Izvoare, Járabánya-Baisoara, Kolobica-Colobifa, Kosna-Cosna, Ligetes (Kárpátalja)-Luhy, Likavka (Szlovákia)-Likavka, Mádéfalva-Siculeni, Nagyâg-Sâcarâmb, Nagybánya-Baia Mare, Nagyszeben-Sibiu, Nyitraszerdahely (Szlovákia)-Nitrianske Streda, Oláhlápos-Lapus (Lapusul românesc), Poprád (Szlovákia)-Poprad, Temete-Rime^, Rév-Vadul Crisului, Rókus (Szlovákia)Rakúsy, Sárköz-Livada, Selmecbánya (Szlovákia)-Banska Stiavnica, Szatmárnémeti-Satu Mare, Szádelő (Szlovákia)-Zádiel, Székelykocsárd-Razboieni, Szliácsfiirdő (Szlovákia)-Sliac Kúpele, Sztrecsnó (Sztrecsény, Szlovákia)-Strecno, Tavarnok (Szlovákia)-Tovarniky, Torja-Turia, Torockógyertyános-Valisoara, Trencsén (Szlovákia)-Trencin, Túrterebes-Turulung, Volóc (Kárpátalja)Volovec, Zár (Szlovákia)-Zdiar. A gyűjtött fajok közül kiemeltem a faunisztikailag érdekesebb és az Erdélyben, ill. Moldvában ritkább fajokat. • Parnassius apollo transsylvanicus Schweitzer A Keleti-Kárpátok alfaja, rendkívül lokális, csak néhány lelőhelyről ismert (Radnai-havasok, Kelemen-havasok: Kolibica; Borszék, Gyergyóhollő, Gyergyótölgyes, Békás-szoros és Gyilkostó környéke). Areája az Aranyos-Beszterce mentén áthúzódik Moldvába is. Mi Moldvában a Ráró-hegységben fogtuk, Zugreniben késő délután 1 8 példányát 1980. VÏÏ.20-án. Lycaena helle Den. et Schiff Észak- és Közép-Európán át egészen Szibériáig elterjedt, de mindenütt lokális. A Kárpát-medencében eddig Szlovákia néhány pontjáról (Sztrecsnó, Poprád, Rókus, Eperjes), a Szatmár-Beregi sik egy pontjáról és Erdélyből (Brassó, Székelyföld) mutatták kl. Mi Sárköz mellett a Muzsdaly nevü lápban gyűjtöttük 1 8 példányát, igen borús időben 1980.VII. 12-én. Palaeochrysophanus hippothoé' L, Európai faj, amelyet Romániában eddig Bukarest környékén, a.z Aranyos-Beszterce vízgyűjtőterületén (Borsa, Borszék, Poiana Stampei, Gyilkostó) és a Gyergyói-medencében (Izsák, 1980) gyűjtöttek. Mi az Aranyos-Beszterce mentén, Rotunda határában egy nagy sorozatot (Kb. 50 8 és 15 p), Zugreniben 2 Ő-t, továbbá Saru Dornei mellett a tőzeglápban 2 o-t és 1. o-t fogtunk. A Keleti-Kárpátok populációja az észak-magyarországi és a szlovákiai populációkkal látszik egyezni (ssp. eurydice Rott. ) Boloria arsilache Esp. Európában Skandináviában, a Német-Lengyel alföldön, Franciaországban (Le Havre környéke, Massif Central) és az Alpokban él igen lokálisan. Szlovákiából a hajdani Gömör, Sáros, Nyitra megyékből és a Magas-Tátra lábánál mutatták ki. A Keleti-Kárpátokban eddig egy populációja ismert (Saru Dornei), de valószínű, hogy a környező tőzeglápokban (pl. Poiana Stampei), vagy a Székelyföldön is él. Mi íjiaru Dorneiben gyűjtöttünk egy nagyobb sorozatot 1980 .VII. 21-én. A tőzeglápban abszolút domináns volt. Clossiana titania transsilvanica Tiltscher Erdély egyetlen pontjáról, Gyergyóból a Békény-patak völgyéből ismeretes faj. Mi is itt fogtuk 14 8 és 1 p. példányát a völgyoldali kaszálókon 1980 .Vn. 21-én. Az Állattár gyűjteményében még két erdélyi adata van: Transsylvania, Medgyeshavas, 1942. coll. Lengyel; Nagyszeben, coll. Dahlatröm. Az előbbi a békényi populációval valószínűleg összefügg, az utóbbi megbízhatatlan adat. Coenonympha tullia tiphon Rott. Nagy elterjedésü alfaj, amely a Kárpát-medencében meglehetősen ritka. Eddig ismert lelőhelyei: Nyugat-Magyarország (határszél, Sárvár), Bükk, Debrecen, Tavarnok, Nyitraszerdahely, Beje, Kis-Kárpátok, Eperjes, Zár, Rév, Gyergyószentmlklós, Gyergyóditró, Mádéfalva, Csíkszereda, Kosna, Ligetes, Volóc. A Retyezátban és Mehádián a ssp. schmldti Diósz. él. A ssp. tiphon ismeretes még Moldvából is (Poiana Stampei), mi is itt gyűjtöttük: 1980.VII.21-én §aru Dorneiben kb. 40 példányt, Zugreniben 1 3-t. Erebia melas Herbst Közép- és Dél-Európában, a havasokon elterjedt fajnak a Kárpátokban a törzsalakja és két alfaja
