Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

SZAB

I.YÁK A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 281 9. ábra Cseh nyelvű fenyegető levél Bártfa városának. 15. század közepe Fig. 9 Threatening letter, written in Czech, to the town of Bártfa. Middle of the 15

l

h Century 1503-ban a krakkói késes mesterek arról panaszkodtak, hogy „... a hosszú kések vagy szablyák általánosan használtak, míg a kardok népszerűtlenek ". Buda 154l-es ostroma idején a Csepel-sziget előtt elhelyezkedő Kopaszi-zátonynál egy félnaszádot süllyesztettek el a török védők. 1873-ban a Duna medrét kimélyítő Vulkán nevű kotrógép a teljes leletanyagot a felszínre hozta. A naszádokon szolgálók olyan katonák voltak, akiknek a gyalogszolgálaton kívül az evezéshez is kellett érteniük. Ezért nem meglepő, hogy a leletanyagban - egy példány kivételével - a fent leírt fametszeteken és rajzokon is többször ábrázolt messer-e

к voltak fellelhetőek.

3

0 A 15. század első felében, a kései Zsigmond-korban megjelenő „S" keresztvasú szablyák a török terjeszkedéssel és a könnyűlovasság szerepének megnövekedésével mutatnak szoros kapcsolatot. Mind a régebbi, mind az újabb szakirodalomban olvasható az a megállapítás, amely szerint a fenti szablyatípust nem lovasok, hanem gyalogosok viselték. '' A keceli sírleletből előkerült „S" keresztvasú szablya már a rézzel berakott könnyűlovassági sarkantyú miatt is jól bizonyítja, hogy lovassági fegyverről van szó, amely kevéssé köthető gyalogosokhoz (Lásd 3. ábra. 2.) Ezek a szablyák megtévesztő méretük ellenére meglepően könnyűek, hiszen átlagos tömegük 1,1 kilogramm körül van és hosszabb, vagy rövidebb, fával borított markolatuk miatt lóról történő vágáskor mély sebet okoztak. 4

9 NADOLSKI 1974, 28.; VÖ. THOMAS 1977, 1588, 41. ábra. 5

0 KOVÁCS S. 1994, 260-264. 5

1 ZARNÓCZKI 1990, 49; RUSSEL 2002, 87-92; Vö.; FORRER 1918-1920, 221-231; TÓTH 1925, 100-105.