Folia archeologica 54.

Oravecz Hargita: Újkőkori arcos hombár töredékei Tiszaföldvárról

58 ORAVECZ HARGITA 1. ábra. Tiszaföldvár-Téglagyár. Az arcos hombár előoldali részéből származó töredék Fig. 1 Tiszaföldvár-Téglagyár. Fragment from the front side of the face pot lembe véve más, például Battonyán/' vagy Vincán 7 feltárt gabonatároló hombárokat, amelyek elérték a 140-150 cm körüli magasságot, a hombár inkább a közepes mé­retűek közé tartozhatott. A töredékek technológiai szempontból is figyelmet érdemelnek, ugyanis egy gyakran alkalmazott, de ritkán megfigyelhető edénykészítési eljárásra utalnak. Faluk átlagban 1,5 cm vastag és 0,4-0,5 cm vastagon tapasztott, amely egyenetlen színű és több helyen „mozaikszerűen" repedezett vagy lepattogzott. Nincs bennük soványító anyag, nem égtek át, keresztmetszeti színük világos, amelynek következtében rossz megtartásúak, majdhogynem porlékony állagúak. Mindezek a sajátosságok pedig arra utalnak, hogy az edény egyszerű, szárításos technológiával készült tároló volt. Az ilyen hombárok nem számítottak ritkaságnak az újkőkorban, megfigyelhetők vol­tak a Szakálhát-kultúra battonyai vag)' mezőkovácsházi telepein is, ahol azonban ­utólagos kiégés hiánya következtében - teljesen szétporladtak. 8 A két cserép mintázata nem teljes, de a hiányzó részletek megközelítő pontos­sággal rekonstruálhatók. A nagyobbik cserép a hombár felső, arcot ábrázoló részé­ből származik. Az arc érdekessége, hogy nem lapos, hanem különösen a homloknak és a pofacsontoknak megfelelő helyen enyhén kidomborodó, ami különleges, plasz­tikus vonást kölcsönöz az edénynek (1. ábra). Az arcmező vörös színű, amelyre lilás­E SZÉNÁSZKY 1990, 153. 7 VASIC 1936, slika 67, 82. 8 SZÉNÁSZKY 1979, 68; SZÉNÁSZKY 1990, 153.

Next

/
Oldalképek
Tartalom