Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

234 PROHÁSZKA PÉ I ER lőhellyel számolt.

20

5 Véleménye szerint a későrómai temetőnek ugyanakkor semmi köze sem volt a koracsászárkori telephez vagy temetőhöz.

20

6 A 20. század második felében megjelent publikációkban 3-4. századi temető mellékleteiként foglalkoztak a „dunaszerdahelyi" urnákkal.

20

7 László Iván levele illetve a leletek vizsgálata alapján kétségtelen, hogy egyetlen lelőhelyről és temetőből származnak a tárgyak. A korábbi vélemények elsősorban a kerámia kronológiájára alapozódtak, szerencsénkre a László levélhez csatolt Wenerell rajzokon ftbulák, veretek és gyöngyök szintén ábrázolásra kerültek. Kronológiai helyzetük a következőképpen jelzi a temető használatát a római császárkorban: A legkorábbi, a Kr. u. 1. század második negyedére (Bl

b), középső harmadára (B l

c) datálható leletek közé tartoztak az A 45-ös szemes-, az A 68-as erősen profilált ftbulák, valamint a noricumi A 236-os fibula töredéke. A párhuzamos darabok alapján szintén korai a köpűs lándzsahegy. A század második felére (Blc), illetve a 2. század elejére (B2) tehető a vállas urna, a vállas urna fésűs díszítéssel, az Eggers 155ös bronz serpenyő, a trombitafíbula, az Almgren V. csoport 2. sorozatába tartozó vasfibula és az ivókürt vagy lószerszám kapcsolóelemei. A rövid fésűs díszítésű urna szintén erre az időszakra helyezhető. A 3. századra (C2) esik a korongolt tál oldalán hullámvonalas díszítéssel, a „Faltenbecher" barbár utánzata, a hasas urna és a kanerullás edény. Már a 4. századra (C3) tehető a perem alatt rovátkolt edény, a tál, az aláhajtott lábú ftbulák, a sokszög alakú gyöngy. A mellékletek alapján a temetőt a Kr. u. 1. század második negyedében nyitják meg. Az urnás temetkezés egy része kétségtelenül a koracsászárkorra tehető, de az urnák egy részének tekintetében bizonyos, hogy későcsászárkori urnasírok is lehettek a temetőben (ld. pl. a besenyői temetőt). L'gyanez vonatkozik a csontvázas temetkezésekre, melyek közül az egyik - „E" sír - a mellékletek lapján 3 - 4. századi, míg a másik kettő esetében a koracsászárkorra való datálásuk is feltételezhető. A „dunaszerdahelyi'Vkisudvarnoki temető leletanyagát és temetkezési szokásait tekintve jól kapcsolódik a nagyszombati löszmagaslatról ismert temetőkhöz (Ábrahám, (óka és Diószeg).

20

8 Míg azonban ezek a 2. század második felében feladásra kerülnek,

20

9 itt a későcsászárkorra tehető mellékletek szintén megtalálhatóak. Ezek és egyes Mona menti temetők - mint pl. a zohori

21

0 - a Kr. u. 1. század első harmadában egy olyan germán népesség megtelepedését jelzik a területen, mely anyagi kultúrájának gyökerei a Cseh-medencében élő markomannokhoz vezethetők viszsza.

21

1 Ugyanakkor a Római Birodalommal szoros politikai, gazdasági kapcsolatokban állt, amit a római eredetű tárgyak (bronzedények, üvegek, ftbulák) támasztanak alá.

21

2 E temetőket részben a Marobodus és Catualda kíséretéből szerveződött és a rómaiak által vezérükké tett Vanniusról elnevezett germán királysággal a regnum Vannianummal hozták kapcsolatba, másrészt a kvádok megtelepedésével.

21

3 Míg a regnum Vannianum történetét Tacitus, ha röviden is, de ismerteti annalesében,

214 addig a kvádok megtelepedésével kapcsolatban csupán a régészeti anyagra támasz2

0° BENINGER 1937, 31. A későcsászárkori temetőt a 3. század végétől a 4. század közepéig datálta. 20

6 BENINGER 1937, 31, 105. A koracsászárkori telepet vagy temetőt az 1. és 2. századra helyezte. 20

7 I.d. pl. TE]RA1, 1975, 12-15; KOI.NIK 19 Titus Kölnik szintén a későcsászárkori temetők közé sorolta a dunaszerdahelyit: KÖLNIK 1980, 9-12. 20

8 KOI.NIK 1980; KÖLNIK 2003, 631. 20

9 KÖLNIK 1971, 550-551. 21

0 ELSCHEK 2006. 21

1 KÖLNIK 1971, 553; KÖLNIK 2003, 636, 21

2 KÖLNIK 1977, 164-170. 21:

1 KÖLNIK 1977, 164-167; KÖLNIK 2003, 631-632. 21

4 Tacitus, Annales II, 63, 6 és II, 29-30 v.o. KLOSE 1934, 96-98; KÖLNIK 1977, 164-171.