Folia archeologica 45.

Tibor Kemenczei: A bronz- és vaskor átmenete az ÉNy-Dunántúlon

ZUM ÜBERGANG VON DER BRONZEZEIT 131 A csöngei bronzleletek közül a hosszú életű tárgyak sorába tartozik a lándzsahegy alakú csüngő (18. ábra 6),

69-7

0 a fűzőtű (18. ábra 7). A gömbfejű, bullámvonalmintával díszített tű (18. ábra 9) hamarább, а На В periódus kezdetén jött divatba,

71-7

2 mint a fenyőágmintával díszített nagy vázafejű tű (19. ábra l).

73-'

4 A karperecek (19. ábra 3-7) párhuzamai az urnamezős kultúra fiatalabb és a késői szakaszából

7"' egyaránt ismertek. Ugyanerre a korra keltezhetők a Herrnbaumgarten típusú borotvákkal (19. ábra 2) együtt előkerült bronztárgyak.

7

6 A kis bronzkarikák (19. ábra 12) párhuzamai előfordulnak a sághegyi bronzíeletekben is.

77-7

9 A kerámia és bronztárgyak egyaránt azt bizonyítják, hogy a Csöngén feltárt urnasírok a fiatalabb és a késő urnamezős korból származnak. Közülük az idősebbekkel egyidejűek a Sághegy déli lejtőjén kiásott urnatemetkezések.

80-8

1 Mivel a csöngei leletek között nem található olyan kerámia, amely a hallstattkorra lenne jellemző, Csöngén a késő urnamezős - hallstatti kor átmeneti szakaszában már nem temetkeztek. Ilyen korú temetkezést az ÉNy-Dunántúlon eddig csak Jánosházán tártak fel.

82 Az ott kiásott halomban nyolc olyan urnasírt is találtak, amelyek a késő halomsíros kultúra, a Reinecke BD periódus emlékei.

83-8

4 Ilyen, több temetkezést tartalmazó halmot Farkasgyepűn és Sávolyon ástak fel még.

8

5 Jánosházán azonban a késő halomsíros kultúra temetkezési halmába évszázadokkal később újból temetkeztek. Ebből a korból két sír származik (6. sír: 20. ábra l-l 1, lb. sír: 20. ábra 12-16). A jánosházi halomból kiásott, a késő halomsíros kultúrába tartozó leleteket már közölték,

8

6 s foglalkoztak az ezeknél fiatalabb korú tárgyakkal is. Az utóbbiakat a fiatalabb késő urnasíros korra, valamint a korai hallstatti kultúra idejére keltezték.

87-8

8 A 6. sírból előkerült többfejű bronztű, tűhegyvédő (20. ábra 5-6),

89 vázafejű tű (20. ábra 8),

9

3 félhold alakú borotva (20. ábra 1)

!'

49

5 az urnakultúra végső szakaszából származik. Ugyanez állítható a 6. sír három agyagedényéről is (20. ábra 9-1 1).

96-9

7 Az lb. sírban talált vaskarikák, többfejű vastű (20. ábra 16)

9

8 a hallstatti kultúrába átvezető periódus idején elterjedt tárgytípusok sorába tartozAz ismertetett leletek alapján a különböző dunántúli tájegységeken eltérő módon ment végbe a hallstatti kultúra kialakulása. Az EK-Dunántúlon az urnamezős kultúra fiatalabb szakaszának a végét a Budapest-békásmegyeri temető leleteivel lehet jellemezni.

10

1 Az ezutáni periódusban, a késő urnamezős korban az alföldi mezőcsáti kultúra hatása érvényesült ezen a területen, amelyet a Csepel-szigeti és a Tatabánya-dózsakerti urnatemető korai szakaszának a leletei szemléltetnek.

101-10

4 A DK-Dunántúlon a szlovéniai Dobova-Ruse kultúra kerámiaművességének a hatása volt jelentős.

10

5 Ott, mint ezt a Pécs-jakabhegyi leletek mutatják, a fiatalabb urnamezős kortól a hallstatti kultúra kezdetének az idejéig

10

6 a kerámiaművesség formakészlete alig változott. A harmadik, ENy-dunántúli vidék fiatalabb késő urnamezős korú emlékanyaga a közép-dunai Stillfried csoport leleteihez hasonló. A Celldömölk-sághegyi, a csöngei és a jánosházi leletek a fém- és kerámiaművesség olyan folyamatos átalakulásáról adnak képet, amelynek eredménye a hallstatti kultúra Kalendenberg csoportjának a kialakulása voít. Kevienczei Tibor