Folia archeologica 43.
Kovács S. Tibor: A Kopaszi-zátonyi fegyverek
274 Kov Ács S. TIBOR szóban forgó félnaszád 1530 és 1542 között süllyedhetett el. A Buda ostromait ábrázoló korabeli metszeteket tanulmányozva találtam rá Erhard Schön (1491-1542) nürnbergi festő és rajzoló Buda 1541-es ostromát bemutató fametszetére. 7 2 A metszet jobb felső sarkában jól látszik a Csepel-sziget és a Nyúlfutási-zátony, amin ágyúkat helyeztek el. (13. ábra) A két rész között süllyedő hajókat ábrázolt a mester. Ez az igen fontos adat késztetett arra, hogy részletesen utánanézzek az 1541-es ostromnak. 1541. május 3-án I. Ferdinánd csapatai az agg Roggendorf vezetésével, mintegy 28 000 főnyi haddal, köztük 2000 naszádossal megindították a támadást Buda ellen. Hamarosan Mohamed pasa parancsot kapott, hogy vigyen segítséget a budaiaknak. 7 4 A török sereg érkezésének hírére Roggendorf katonái a Gellért-hegy lábánál vertek tábort. A június végén megérkező török had a Csepel-sziget északi részén egy ék alakú erődítményt emelt. 7 5 Ezért a-térképről és metszetről is jól ismert-Nyúlfutási-zátonyon I. Ferdinánd csapatai ágyúkat helyeztek el a törökök sakkban tartására. Ezt az egyik nap a török hajósok a janicsárokkal együtt megtámadták. Specciacasa Máriusz, a hajóhad parancsnoka és Ebersdorf táborparancsnok vezetésével kétsorevezős hajókkal és naszádokkal - amiket még a hajósokon kívül válogatott katonákkal is megraktak - ellentámadást hajtottak végre I. Ferdinánd csapatai. Szárazon és vízen győzelmet arattak a törökök felett. 7 6 így a szóban forgó félnaszád - hiteles írott forrással is alátámasztva — 1541 júliusában, vagy augusztus elején süllyedt el a fent tárgyalt összecsapás során. 7 7 A korábbi kutatás véleménye alapján a naszádon 14 harcos tartózkodott. 7 8 Ez már azért sem lehetséges, mert eredetileg a leletanyagban tizennégy puskacső és két szakállas puska volt. Valószínűnek tűnik, hogy a meder kotrása alkalmával előkerült fegyvereket mind beszolgáltatták a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Egy félnaszádon 14 fő teljesített szolgálatot, ezért érdekes, hogy 16 tüzifegyver került elő. Ez abból adódik - s erre Istvánffy Miklós is utalt, - hogy a tűzerő fokozása érdekében néhány lövész is hajóra szállt. Az 1540-es évekig csak egy „forgószakállast" helyeztek el a naszádok orrában, a leletanyagban előforduló másik szakállas puskát az ellentámadás miatt vitték fel a hajóra. Természetesen a félnaszádon — kis mérete miatt — a személyzeten kívül csak korlátozott számú katona tartózkodhatott. Első látásra az is furcsának tűnik, hogy jóval több a mellvas, mint a hátvas, és igen kevés a sisakok száma is. Ez természetes, hiszen egy naszádos csak mellvértet vagy sodronyinget használhatott a test védelmére. Amennyiben több más védőfegyvert viselt, akkor - a Duna korabeli vízrajzi viszonyai következtében — az oly gyakori zátonyra futás esetében a nagy súly miatt könnyen megfulladhatott. A naszádok kis mérete, a helyhiány, valamint az evezés miatt sem volt célszerű túl sok védőfegyver viselése. 7 2 Rózsa 1963, 19.; 37-38., III. tábla 7 3 Iványi 1941, 68.; Szakály 1985, 172. 7 4 Istvánffy 1962, 167. 7 5 Istvánffy 1962, 167-168. 7 6 Istvanfio 1758, 147.; Istvánffy 1962, 169-170. 7 7 Nagy Géza szerint 1540-ben vagy 1541-ben süllyedt el a naszád. Nagy 1910, 240. 7 8 Nagy 1910, 240.; Kalmár 1971, 198.; Zolnay 1977,382.
