Folia archeologica 43.

Kovács S. Tibor: A Kopaszi-zátonyi fegyverek

252 KOVÁCS S. TIBOR A lelet feldolgozása során három fontos kérdésre kerestem a választ: I. Hol volt a Dunában a Kopaszi-zátony? II. Mikor és hol készítették a fegyvereket? III. Mikor süllyedt el a hajó? Ennek meghatározásában a fenti két pont eredményeit, valamint korabeli metszeteket és írott forrásokat használtam fel. I. A korábbi kutatás - az idézett levelet figyelmen kívül hagy va - helytelenül Kopasz-zátonyként említi a lelőhelyet.

4 A kutatókat már ez is alaposan félrevezeti, hiszen ilyen nevű zátony nem ismert Budapesten és környékén. A Kopaszi-zátony a Csepel-sziget északi része előtt, nagyjából a Duna közepén helyezkedett el, és nem emelkedett ki a vízből. (1. ábra) A mellette lévő két kisebb sziget Nyúlfutási-zátonyként szerepel egy 1833-as vízrajzi térképen.

5 A fegyverek előkerülésének pontos helyét a fekete nyíl jelzi. II. A leletanyagot típusonként közlöm, minden egyes darab mellett szerepel a mérete, leltári száma és ha van, akkor a pontos párhuzama. Az egyes típusok leírása után néhány mondatban meghatározom korukat és ha lehet, a készítés helyét, valamint arra is választ keresek, hogy kik használhatták ezeket a fegyvereket. SISAKOK 1. (2. ábra 1.) Sisak, félgömb alakú. Tetején nyolc, mintegy 18-19 mm széles vájattal, amelyeket mindkét oldalon bordák határolnak. A tárgy első és hátsó része kb. 20 mm széles, enyhén felhajló peremmel zárul, melynek belső oldalán beütött nürnbergi jegy van (11. ábra 9.).

6 Ltsz. 56.5601., M.: 134 mm, Sz.: 185 mm, H.: 220 mm. 2. (2. ábra 2.) Félgömb alakú, díszítetlen sisak, melynek alján szegecsek és szegecslyukak láthatók. Ezek arról árulkodnak, hogy a sisakhoz egykor orrvas és fülvértek tartoztak. A hátsó rész kb. 16 mm szélességben enyhén felhajlik. Az itt lévő háromszög elrendezésű szegecslyukak valószínűsítik, hogy a sisak tarkóvédő lemezzel is fel volt szerelve.

7 A felhajíó perem külső oldalán beütött nürnbergi városjegy található, míg belül egy mesterjegy van (11. ábra 6.). Ltsz. 56.5602. M.: 150 mm, Sz.: 205 mm, H. : 243 mm. 3. (2. ábra 3.) Sisak, kissé nyomott félgömb alakú. Hátsó része enyhén csúcsosodik, alsó felén szegecslyukak és szegecsek futnak körbe, melyek feltehetően a sisak belső bélését rögzítették. Ltsz. 55.3207. M.: 120 mm, Sz.: 229 mm, H.: 230 mm. Az elveszett két sisak morion volt.

8 Ez a típus a 15. sz. végén tűnt fel Spanyolországban, majd hamarosan Itáliában is megjelent.

9 A fennmaradt három sisak lényegé4 Nagy 1910, 240; Nagy 1912, 47; Kalmár 1959, 10; Kalmár 1971,198. 5 Alap' s Vízhelyzeti Térképe Buda és Pest Szabad Királyi Fő Városainak. Budán 1833. OSZK Térképtár TM. 1646/3. 6 Thomas 1944, 65., nr. 22. 7 Szendrei 1896, 269-270., nr. 868. 8 Nagy 1910, 240. 9 Laking 1921, 193-194.