Folia archeologica 43.
Kovács S. Tibor: A Kopaszi-zátonyi fegyverek
272 Kov Ács S. TIBOR A Kopaszi-zátonyon előkerült elsütőszerkezetek koraiak, de nem a legelsők közül valók. 6 1 A darabok pontos párhuzama egy bécsi magángyűjteményben volt, amit az 1520-30-as években készítettek. 6 2 Ezek az elsütőszerkezetek a már ismertetett puskacsövekkel együtt alkották az akkori idők korszerű kézipuskáját. A keréklakatok valószínűleg Nürnbergben készültek, a 2. elsütőszerkezet „N" betűi is talán erre utalnak. Ezeket a formailag igen egységes darabokat a fent említett időben gyártották. Mielőtt rátérnék a kapott adatok segítségével a hajó elsüllyedésének pontos időpontjára, szólni kell a korszak naszádjairól. Egy 1479-es velencei követjelentés szerint a Nándorfehérváron állomásozó naszádok mindegyikén 18 evezős, 18 puskás és két pattantyús van. 6 3 1 52 7-ig Pozsega és Valkó megyében készítették a naszádokat. A török veszély miatt később a felsőausztriai gmundemi sokamra területén folyt a gyártásuk. 6 4 Az itteni német és olasz mesterek az 1540-es évekig megtartották a régi magyar naszád formáját. A bécsi arzenálban is egy ideig magyar módra szerelték fel őket, azaz a naszád orrára egy villás csapra helyezett szakállast tettek. 6 5 A naszádkészítés intenzitására mutat egy 1530-as adat: 100 darab már kész van, s 80 most készül. 6 6 A naszádok elöljárói, a vajda és a tizedesek tanult hajósok voltak, a legénységnek a gyalogszolgálaton kívül még az evezéshez is kellett érteni. 6 7 A naszádokon szolgálók száma 29 vagy 30 fő volt. Egy 1655-ös adat szerint egy naszádon 1 vajda, 3 tizedes és 25 köznaszádos volt. A „félnaszádon" 1 vicevajda, 2 tizedes és 11 köznaszádos teljesített szolgálatot. 6 8 A 16. sz.ban készült metszeteken gyakran találkozhatunk ezekkel a speciális dunai hajókkai. 6 9 KÖVETKEZTETÉSEK A Kopaszi-zátonyon talált fegyverek számát és összetételét vizsgálva valószínű, hogy egy ún. „félnaszád" süllyedt el. Ezen kívül még a következőket tudjuk a leletanyagról és a lelőhelyről: I. A Kopaszi-zátony a Csepel-sziget északi része előtt helyezkedett el, a mellette lévő két kisebb szigettel, vagyis a Nyúlfutási-zátonnyal együtt. II. A fegyvereket zömében délnémet műhelyekben készítették a 16. sz. 20—30-as éveiben. III. A mohácsi csata utáni hatalmi vákuum a kettős királvválasztáshoz vezetett. I. Szulejmán 1529-ben adta át Budát Szapolyai Jánosnak. 7 5 I. Ferdinánd csapatai 1530-ban, 1540-ben, 1541-ben és 1542-ben sikertelenül ostromolták a várost. 7 1 Igya 6 1 Dite 1975,113-118. 6 2 Thierbach 1900-2, 141-142. 6 3 Szendrei 1896, 80. 6 4 Takáts 1908, 164. 6 5 Takáts 1908, 165-166. 6 6 Takáts 1908, 179. 6 7 Takáts 1908, 194. 6 8 Takáts 1908,180., 222., 176. 6 9 Rózsa 1955,10., nr. IV., nr. V. Rózsa 1963, 327-328., nr. 236. 7 0 Iványi 1941, 40,;Szakály 1985, 164., 166-167. 7 1 Iványi 1941, 32—84.; Sugár 1979, 59-98.
