Folia archeologica 41.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.

100 MESTERHÁZY KÁROLY 4. sz. lelőhelyről. A fülbevaló karikáján két-két egymással szemben levő hármas granulált gyöngykoszorú van.

8

1 A három gyöngykoszorús típus változata került elő Mezőkovácsházán. A hurokkal és kampóval kapcsolódó fülbevalón három gyöngykoszorú van, melyek közül kettőt vékony dróttekercselts vesz közre.

8

2 A gyöngykoszorúkkal díszített karikájú fülbevalók párhuzamait szintén Horvátországban és Dalmáciában találjuk meg többnyire: Biljane-Donje — Begovaca lelőhelyen,

8

3 Knin-Plavnon az előbbi típussal együtt.

8

4 De Szerbiában is egyre több kerül elő belőlük: Trnjane-Staro groblje 10, 83, 224, 307, 308 és 354. sírjában egy vagy két egymás melletti gyöngykoszorúval, zömmel ezüstből,

8"' Donja Toponicán,

8" a Belgrád melletti Mirijevo 20. sírjában.

8

7 Ez utóbbit a 12. század elejére keltezik. Magyarországi feltünésük tehát a 9. századtól nyomon kísérhető, leggyakrabban azonban a 11. század végétől találkozunk velük. Kellő számú példány előkerülése után talán az is kiderül, nem lehet egy típusba összevonni őket. Nem kétséges, hogy e kevés példány kereskedelem útján került hozzánk. Készülési helyük lehet Dalmácia de az Alduna vidéke is. Félhold alakú fülbevalók csillag díszítéssel. Nagyon hosszúéletű fülbevaló fajtáról van szó. Bizánci eredetük ma már egyértelműen elismert, miután sorra kerültek elő a szebbnél szebb, aranyból készült, finom granulációval, gyöngydróttal vagy filigránnal díszített példányok. Keltezésüket az avar temetőkben nyomon követhetjük. Az első rendű arany példányok közé tartozik a gácsi,

88 melynek hasonló színvonalú párja a Dumbarton Oaks gyűjteményében található,

8

9 és a Golubic-i.

9

0 Valamennyi a 7. századból, annak is inkább az elejéről való. A hasonló, könnyed és elegáns Buzet-i ezüst fülbevalót I. Lothar dénár keltezte (840—855).

9

1 A csillagdíszes fülbevalókat legutóbb Bálint Cs. vette számba, de Ajbabin, M. Comsa és saját gyűjtésére hivatkozva nem adott irodalmat az egyes lelőhelyekhez.

9

2 8

1 Kölnik 1978. 2. kép 5-6. 8

2 Bálint 1939. 154, 29. t. 2. 8

3 /elovina- Vrsalovic 1981. 112.: 14, 284, 330. sír. Keltezésük 9-12. század. 8

4 Gunjala 1960. 14, 8. t. 1-4. 8

5 Marjanovic — Vujovic 1980. Y 228, Marjanovic — Vujovic 1984. 84. A temető 11 — 13. századi. 8

6 Trbubovic 1970. Kat. 1. 8

7 Balajovic — Birtasevic 1960. 7. t. 3 — 4. keltezése 12. század eleje. 8

8 Hampel 1905. II. 338, III. 259. t. 12. még ismeretlen lelőhelyként közli. Azonosítását elvégezte Kovrig 1963. 111. A leletegyüttest közölte Garam 1980. 7. ábra. 8

9 Ross 1965. 66-67, 48. t. No. 85. 9

0 Karaman 1940. 286. 9

1 Mari,

sic 1962. 4. t. 3. 9

2 Bálint 1988 (1990). 120-21., Ajbabin 1973. 63., Comsa 1971. Mivel a lelőhelyek közül valamely oknál fogva kimaradt Karcsa, viszont Ajbabin térképének aláírásából három más típusú fülbevaló lelőhelye a listára került, ezeket az adatokat javítani kell. Ajbabin gyűjtésének alapját az oroszországiakon kívül Vinski munkája képezte: Vinski 1952. 29 — 59. Ajbabin már 49 lelőhelyről tud (valójában csak 46-ról), s ezeket irodalommal adja: 1. Pastyrske, 2. Grigorjovka, 3. Zajcevo, 4. Semenki, 5. Solgutovo, 6. Har'ivka, 7. Chersonesos, 8. Zolotaja Balka (római), 9. Zalevki (római), 10. Keres (római, e három lelőhely más típusú ékszer), 11. Karcsa, 12. Korinthos, 13. Keszthely, 14. Marosgombás, 15. Vincsa, 16. Dévényújfalu, 17. Rebesovice, 18. Skodra, 19. Kruja, 20. Velika Kladusa, 21. Novi Banovci, 22. Ptuj, 23. Prozor, 24. Zágráb, 25. Királyhelmec, 26. Dálja, 27. Solina, 28. Nemesvarbók, 29. Zalesie, 30. Cserkút, 31. Marosnagylak, 32. Cosoveni de Jos, 33. Ruse, 34. Golubic, 35. Veszprém, 36. Cadjavica, 37. Esztergom — Diósvölgy,