Folia archeologica 33.

Szathmári Ildikó: Újabb aranyleletek a Magyar Nemzeti Múzeum őskori gyűjteményében

104 SZATHMÁRI ILDIKÓ mind arany, mind pedig bronz haj karikákkal.

3

1 E. Zaharia haj karikákkal foglalkozó alaptanulmányában a formai jegyek alapján három fő típust különböztetett meg (kerek, ovális, egyik végén levél alakú), attól függetlenül, hogy tömör, vagy lemezből készült változatokról van-e szó.

3

2 Az itt tárgyaltakat B.l/c., illetve B.l/d. típusként jelölte, és a Monteoru II. fokozatba helyezte.

3

3 A magyarországi középső bronzkor korábbi szakaszában az ovális, egymásra hajló végű arany hajkarikák szinte kizárólagosan tömörek voltak. Ezek bronzból készült változatai viszonylag ritkák, zárt leletegyüttesekből a füzesabonyi kultúra hernádkaki

3

4 és megyaszói

3

5 temetőiben fordulnak elő. Az előbbiből ugyanilyen, aranyból készült példányait is ismerjük.

3

8 Szintén arany és formailag ehhez a típushoz tartozik a tiszafüredi temető 10. sírjából előkerült darab, melyet Kovács T. a sír egyéb mellékletei alapján a koszideri időszakot közvetlen megelőző korszakba helyez.

3

7 Ennek a típusnak a különböző változatait ismerjük Erdélyből is.

3

8 A tiszapalkonyai temető egyik sírjának hajkarikája poncolással díszített, tömör arany.

3

9 Ritkaságát éppen díszítése adja, hiszen a tömör arany hajkarikák között igen ritkák a díszített példányok.

4" A kutatásban általánosan elterjedt nézet, hogy a tömör arany hajkarikák belül homorú vájattal kialakított változatai fiatalabbak a belső részükön sima példányoknál. Ezek a füzesabonyi kultúra virágzó szakaszában kezdenek elterjedni, és nyomon követhetők a koszideri időszakig. A szerencsi aranyleletből is, i^ielyet a középső bronzkori utolsó szakaszára kelteznek (R BB), négy ilyen hajkarikát ismerünk.

4

1 Ezek formailag igen közel állnak az ismeretlen lelőhelyű darabhoz, és a soroksári egyik hajkarikához (3. ábra 1,6). Ugyanilyen típusúak a tiszaugi kincsből előkerült hajkarikák,

4

2 valamint a vincai példányok.

4

3 A leleteket Mozsolics A. a hajdúsámsoni kincslelet horizont idejére (R A) keltezi (Magyarbénye, Somogyom [Smig], Gófalva [Tofalaul]). Talán ezekkel időben is és formailag is rokon a szerbiai Trucevacon előkerült néhány darab.

4

4 Formai jegyei alapján ehhez 3

1 Zaharia, JB., Die Loekenringe von Sarata-Monteoru und ihre typologischen und chronologischen Beziehungen. Dacia 3(1959) 109- 110.; Mozsolics, A., Goldfunde . . . 19—22.; Hansel, В., Beiträge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken. (Bonn 1968) 113—115.; Trogmayer, O., MFMÉ 1966—67. 21—24.; Foltiny, S., Early Bronze Age gold finds from Mokrin and the Banat Region. In: Mokrin II. (Beograd 1972) 43—54.; Popescu, D., Die frühe und mittlere Bronzezeit in Siebenbürgen. (Bucureçti 1944) 132- 133.; Kovács T., FA 27(1976) 55—71. 3

2 E. Zaharia osztályozását a kutatók többsége nem fogadja el, mert önmagában is hibaforrásokat rejt. L. Kovács T., FA 27(1976) lO.j. 3

3 Zaharia, E., i. m. 117., 6. kép. 3

4 Bóna /., Die mittlere . . . 164.t.29. 3

5 Tompa F., 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. 1912—1935. BRGK 24—25 (1934—35) 45.t.l9,23.; Bóna I., Die mittlere . . . 183.t.9., 189.1.16,17. 3

6 Uo. 164.t. 8—11. 3

7 Kovács T., FA 27(1976) lO.j.; Ua., Arch. Ért. i. h. 2. kép 1. 3

8 Popescu, D., Die frühe . . . 58. kép. 3

9 Kovács T., FA 30(1979) 68., 5. ábra. 4

0 Mozsolics A., Goldfunde. . . 19.t.5. 4

1 Kovács T., FA 30(1979) 9. ábra. 4

2 Mozsolics A., Goldfunde. . . 19 -22. Hasonló darabokat ismerünk a jászdózsai kincsből is. Stanczik I. szíves szóbeli közlése. 4

3 Garasanin, D., Katalog der vorgeschichtlichen Metalle. (Beograd 1954) 46.t.l. 4

4 Uo. 11., 4.t.4.