Folia archeologica 27.
SZ. Garam Éva: Adatok a középavar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez
AVAR FEJED F.LMI SÍROK 145 tartja számon a kutatás. 6 6 A sír bordás díszű pohara a bócsai kör hasonló díszítésű fémedényeivel mutat rokonságot. A fémedények keleti párhuzamait keresve elsősorban a dél-ukrajnai leletanyagot vizsgáltam át. Ezen a területen a perescsepinoi leleten kívül kevés fémedényt találunk. A többi, VII. századi temetkezés fémedényekben szűkölködik. Hazai darabjainkhoz csak a glidoszii lelet talpas pohár töredéke hasonló. 6 7 Gyűrűs fülű ezüst- és aranykorsók nagyobb számban Közép-Ázsiában a nyugati türk kaganátus területén fordulnak elő. Avar kori darabjainkhoz hasonlókat Tuva, 68 Kuraj, 6 u Tujahta és Csa-Tasz 7 0 előkelő nomád sírjaiból ismerünk. Ezek, a néha rovásjeles fémedények alma alakú vagy egyenes talpalójú kengyelekkel, csikóvagy oldalpálcás vaszabiákkal és préselt veretekkel együtt találhatók. A fémedényes sírokat, temetőket a szovjet kutatók a leletekben található kínai selymek és minuszinszki párhuzamok alapján a VI-VIII. századra keltezik. Megállapításuk szerint a gyűrűs fül a türk edények jellemzője. A Közép-Ázsiában gyakori gyűrűfüles agyagkorsók és bögrék előzményeit ezekben a fémedényekben látják. 71 A türk fémedények egyben a későavar kori gyűrűfüles sárga kerámiáknak is előzményei. A fenti analógiák arra engednek következtetni, hogy a Közép-Duna-medencei fémkorsók származási helyét a türk kaganátus területén, Közép-Ázsiában keressük. Ezek a párhuzamok ugyanakkor megerősítik azt a feltevésemet, hogy türk néptöredékek nemcsak a korai, hanem a középavar kor kezdetén is bejutottak a Kárpát-medencébe. Nehezebb a helyzet az ivókürtök, poharak készítési helyének megállapításánál. Ezek a darabok csak hazai és délorosz területről ismertek és egyaránt előfordulnak az avarnak és onogur-bolgárnak meghatározott régészeti anyagban. Mivel számuk kevés és a fejedelmi sírokon kívül csak középavar kori temetőink első generációjának gazdag sírjaiban (többször éremutánzattal) találhatók, továbbá a forma még kerámiában sem bukkan fel többé, nem tartom lehetségesnek, hogy a Kárpát-medence területén készültek volna. 0 6 A kunágotai lelet koraavar kori keltezését az érmen kívül elsősorban a kardot díszítő bizánci aranylemezek készülési időpontjára és a rojtmintás lószerszámveretek használati idejére alapozzák. Ä sírlelet néhány más darabja azonban kérdésessé teszi ezt a megingathatatlannak látszó keltezést. A fejedelmi sír számos tárgya formában, díszítésben vagy a bócsai, vagy a tótipusztai körrel tnutat rokonságot. A préselt aranylemez övdíszek formája, mintája, technikája csaknem teljesen megegyezik a tótipusztai fejedelem övdíszeivel. A karikacsüngős bujtatót a bócsai, igari és Szeged-átokházi leletben is megtaláljuk. A kerek, préselt fejű gyűrűk, a Kiskőrösvágóhídi temetőben és az igari leletben is előfordulnak. Rovásjeles ezüstedényeket csak a tótipusztai körből ismerünk. A kard szerelése teljesen azonos a bócsai, csepeli, keceli és perescsepinoi kardéval. A kunágotai füstopál csüngőnek és a tótipusztai bizánci keresztnek pontos párhuzamát találjuk a merszinai leletben, kettőspajzs alakú, préselt övdíszekkel együtt. [Russkie klady. (S. Petersburg 1896) XVIII-XIX. t.l 0 7 Smilenko, A. T., i. m. 39. ábra. 6 8 Grat, A. A., i. m. 88. ábra. 6 9 Kise/ev, S. V., Drevnaja istorija Juznoj Sibiri. MIA 9. (Moskva 1949) LIX. t 7 0 Jevtubova, L. A., Arheologiceskie pamjatniki jenisejskih kirgizov (hakasov). (Abakan 1948) 26, 69., 72. ábra. 7 1 Mariak, В. I., Vlijanie tovertiki na sogdijskuju keramiku VII-VIH. vekov. Trudy Gos. Ermitaza 2(1961) 185. 10 Folia Archaeologica 1976
