Folia archeologica 18.

Bánkuti Imre: A parasztság és nemesség adózása a Rákóczi szabadságharcban (1703—1711)

ADÓZAS A RAKÓCZI SZABADSÁGHARCBAN 273 Igaz, a pénzhiány valóban nagy volt az országban, s ez késztethette pl. Zemplén megyét, hogy a dikapénzek fizetésére a következő pénznemeket állapítsa meg: a birtokos nemesek pénzadójukat (vagyis a dikánként járó 3 frt-ot) 2/3 részben ezüst, 1/3 részben réz, a birtoktalan nemesek 1/3 részben ezüst, 2/3 részben réz, a parasztok pedig fele ezüst, fele rézpénzben kötelesek fizetni. Ezt azután Sáros vármegye is átvette.

4

3 Voltak azonban olyan megyék is, amelyek a kassai határozat ellenére (hogy ti. „a contributio egeszlen ezüst pénzül légyen"), kihasználva a fejedelemnek a szegénység könnyebbségére tett engedményét, mellyel megengedte, hogy parasztoktól a polturát is el lehet fogadni adóba, most teljesen rézpénzben akarják a dikapénzt fizetni, tehát a nemesség is rézpénzt ad, nem pedig fehérpénzt.

4

4 Pedig a kassai gyűlésnek ezt az engedményét úgy kell értelmezni, hogy csak azokban a megyékben alkalmazható, amelyekben a rézpénz forgalomban van — teszi hozzá Bercsényi. Persze, hamis képet kapnánk, ha azt állítanánk, hogy a parasztság hazafias lelkesedéstől áthatva buzgón fizette az adót, s csak a nemesség húzta ki magát alóla. A parasztság, mint Rákóczi leveleiből ismerjük, sok helyütt elszökött az adószedők elől — pl. éppen az ő birtokáról menekült vagy 50 parasztcsalád Lengyelország területére —, s még a természetbenieket sem szolgáltatták be szívesen.

4

5 Végül is 1708 májusára a fejedelem Egerbe újra összehívta a szenátorokat és a megyék követeit, az adóügy megtárgyalására. Május 22-től június 9-ig tanácskoztak. A fejedelem sürgette a megyék elszámolását a június l-ig terjedő időről. A következő derült ki : a nemesség hátraléka 55 530 frt 83 4/6 d, a parasztságé 88 888 frt 95 d.

4

6 Elrendelték az új dikális összeírásokat, újra megállapították a dikaszámot: 892 854. Ebből a vármegyékre és hajdú-kún kerületekre 807 611 jutott, a városokra pedig 85 243. Dikánként és havonként 5 garast (=15 poltúra) számolva, az évi pénzadó 2 678 562 frt-ot, 6 garast (=18 poltúrát) véve alapul pedig 3 214 274 frt 40 dénárt tett ki.

4

7 Ugyanakkor bizonyos változtatásokat hajtottak végre a dikákban is. Az új kivetésnél a szegényeknél a 16 éven felüli személyek csak fél dikát tettek az előző egy helyett ; a falukon lakó mesteremberek a parasztokkal egy kategóriába kerülnek, s a perszonális dikán kívül még fél dikát fizetnek ; a bor-, sör-, pálinka-, márcz- és mustkocsmák, a vas-, papiros-, deszka- és posztómalmok, mészárszékek, égetőkatlanok jövedelmének minden 30 frt-ja képez egy dikát ; általában bármi földesúri, szántóföldi stb. jövedelem 30 frt-ja után kell egy dikát kiróni ; a tőkepénz, kereskedelmi és bányajövedelem minden 30 frtja szintén egy dikát jelent ; a borokból minőség szerint 2—9 hordót vettek egy dikának.

4

8 A fejedelem rövidesen utasítást adott arra is, hogy szüntessék meg a szegénységre az ezüstpénz beszedése céljából kiküldött katonai executiókat.

4

9 Az Egerben tartott szenátusi ülés 1708. szeptember 20-án az új dika4

3 OSzK Thaly-gy. 10/156. Kassa, 1708. április 7. Keczer Sándor Bercsényi Miklóshoz. 4

4 Besztercebánya, 1708. március 21-én olvashatjuk ezt Bercsényi levelében. OSzK Thaly-gy. 8/108—109. 4

5 ARá II. 197. 4

6 OSzK Thaly-gy. 10/222—223. Az egri tanácskozásra Beniczky Gáspár naplója i. h. 127— 134. ; Takács J., i. m. 187. sk. 4

7 OSzK Thaly-gy. 10/224—225., 228—229. 4

8 Eger, 1708. június 10. Rákóczi rendelete a GT-hoz. OL. RSZL. II. 4. d. 655—656. sz. 4

9 Eger, 1708. augusztus 22. Keczer Sándor Rákóczinak. OSzK Thaly-gy. 10/160. 18 Folia Archacologica